Nem a sorvégeken lévõ lejátszók az érdekesek, hanem a CD pultnál. Odaviszel egy lemezt amit kinéztél és megkéred, hogy had hallgathass bele és van egy kis irányító panel és úgy lépkedhetsz a CD-n ahogy akarsz.
Az extra profit fogalmát értem, én mondjuk szándékosan írtam külön, szerintem így helyes. De még mindig nem tudom, hogy mihez viszonyítasz, amikor azt mondod, hogy túl sok haszon van a lemezen. Hisz ezeknek az árába kell beépíteni az egyéb kiadói költségeket stb. Remélem nem jössz az elõállítási költséggel, vagy a nevesincs latin elõadóknak az 500Ft-os lemezével, hogy lám ennyiért is lehet adni egy lemezt. 3000 egy lemezért annyira nem sok, bár én nem adok érte semennyit, mert letöltöm. De ha ennyiért meg tudnám venni fiatal korom elõadóinak lemezeit '95-bõl nosztalgia gyanánt, akkor simán pengetek.