de nem attól félsz, hogy felszabadult az adrenalin a szervezetedben, éppen fordítva, az egyszerûen a stresszhatás reakciója.
Továbbá honnan tudhatja bárki, hogy boldogság, félelem, akármilyen érzés alatt ugynazt értem-e én, mint te vagy egy harmadik fél? Maximum feltételezhetõ, hogy körülbelül egy fogalmat értünk alattuk, de megbizonyosodni soha nem lehet róla. (Sõt, tulajdonképpen semmirõl, amit érzékelünk, de az más kérdés... lásd itt)
Ha valaki ért angolul, ajánlok egy nagyon jó sci-fi novellát a témában: Greg Egan: Closer
Az elejét lefordítottam kedvcsinálónak, elõre is bocs ha itt-ott hibádzik:
"...Mikor elõször végiggondoltam a kérdést, elfogadtam, hogy az engem körülvevõ világ valóságát sem fogom tudni bebizonyítani soha, nemhogy mások elméjének létezését - de azt is elfogadtam, hogy a mindennapi élethez elegendhetetlen, hogy ne kételkedjek bennük.
A kérdés, ami mindig foglalkoztatott, a következõ: ha a többi ember létezik, akkor hogyan értelmezik a létüket, hogyan tapasztalják meg azt? Megérthetem valaha is, hogy milyen a tudatosság érzése valaki másnak - legalábbis annál behatóbban, mint mondjuk egy majom, egy macska, vagy egy rovar számára?
Ha nem, akkor egyedül vagyok.
Elszántan akartam hinni abban, hogy az emberek valamiképpen megismerhetõek, de nem tudtam rávenni magam, hogy mindezt magától értetõdõnek fogadjam el. Tudtam, hogy nem létezhet abszolút bizonyíték, de azt akartam, hogy meggyõzzenek, szükségem volt valami egyértelmû jelre..."