Én a császár helyében maradtam volna. Az a 1-2 plusz évszázad, már nem sázmított volna és ha véget ér a Great Crusade akkor mentem volna vissza a Terrára és nekikezdeni az új projectnek.
Igazából Ullanor után a Great Crusade nagyjából lecsengőben volt, az ismert univerzum ember lakta régiójának döntő többsége már ismét a Birodalomhoz tartozott, a Great Crusade útjába effektíve nagyobb akadály nem jött.
Innen nézve nem vagyok biztos benne, hogy kárhoztatni kellene emiatt a Császárt. Amiatt persze lehet hogyan is csinálta. De igazából bármelyik Primarch képes lett volna stabilan levezényelni a hátralévő harcokat, Stratégiai szinten is.
Innen kezdve viszont csak spekulálhatunk. Voltak / vannak olyan magyarázatok, hogy a Császár igazi célja a káosz végleges száműzése lett volna. Ha pedig a Birodalom az Inmatérium helyett a Webway-eken közlekedik, akkor a démonok és a káosz által uralt mélyűrt elkerülhette volna a jövőben. Ez elég logikusan hangzik.
A másik fontos intermezzo, hogy igazából a Légiókkal nem foglalkozott immár. Mindegyik Légiója megvolt, megtalálta a 20 Primarch-ot, tehát az eszköz, amivel újraépítheti az Emberiség Birodalmát, maga a Birodalom katonai ereje ott volt a kezében. Ullanor pedig megmutatta, hogy mennyire erős is volt ez a gépezet. Lehet azt mondani, hogy Ullanor mutatta meg a Császárnak, hogy immár nélküle is boldogulnak a 'fiai'... Ez ismét egy érv arra, hogy a visszavonulásához megfelelő az időzítés.