ha valamiben nem tévedek, akkor az az urban legend és nem a filmekhez kell érteni (azt hittem, hogy ahhoz is értek, de ha te mondod, akkor meghajolok. én nem minõsítem, hogy te értesz-e hozzájuk, egyszerûen azért, mert... nem tudom.), hanem a szinkronhoz. ahhoz pedig biztos, hogy jobban értek:)
1. a mondandóm lényegét félreértetted. nem arról van szó, hogy rossz vagy jó volt a magyar szinkron, hanem arról, hogy a "világhírû volt" városi legenda. miért? mert valaki azt mondta és utána mindenki ezt mondta, holott az emberek többsége, mint írtam, megnézett egy filmet és elégedett volt a szinkronjával. a saját példádból is kiindulhatsz, hogy hány eredetit és szinkront vetettél össze. (én kábé egy szakdolgozatnyira valót és nagyon érdekes, tanulságos dolgok szûrhetõek le belõlük.)
2. szinkron nem egyenlõ fordítás, hanem magyar hang + fordítás, de te a frédi és béni példát (az is urban legend lehetne, minden urban legend jellemzõvel bír a sztori, mert ugye valahol olvastad és tudjuk, hogy nem mindeki mond igazat) fordítás címszó alatt hoztad fel, amirõl én egy mukkot nem írtam. ember. romhányi. ez mindent elmond. naná, hogy pazar volt, amit csinált.
3. egyetlen példából világhírúségre következtet botorság. de, ha már nagyon akarsz, speier dávid is megrázza kétévente magát és hoz egy rímfordítást, általában szenzációsat, szóval ilyen alapon mondhatnám, hogy most is világhírû a magyar szinkron, mert van frédi és bénihez hasonló példa.
"Amúgy utolsó rendes magyar szinkron hangminõségben Gyûrûk Ura, ahol a magyarok kikevertek egy extra hangsávot DTS EX-ben."
jogos és helyesbítek, ez is hozzátartozhat a szinkronhoz, a hangminõség, teljesen igaz, viszont ehhez hozzá sem tudok szólni, mert tech analfabéta vagyok. elhiszem a dolgot, ellenben érdekelne, hogy máshol miért nincs ilyen, ha lenne rá igény? (vagy van, csak nem tudunk róla?)
"70-80-as években még voltak színészek, ma már ritkán látni egy-egy tehetséget az ifjak között(már aki szinkronizál)."
ez egy nagyon érdekes kérdés. ezért is mondom, hogy urban a legend. itthon valami gigantikus nevek nyomták anno a szinkront, nagyon nagy színházi színászek, akiknek viszont nem ez volt a szakmájuk, így közel sem lehettek annyira profik, mint ma egy napi 10 óráz legályázó "szinkronszínész".
a nézõ a régi filmek nézése közben azt hallja, hogy micsoda legendás hangok szinkronizáltak, ma meg noname nímandokat hall, szerintem innen a legenda, de azok a nóném nímandok, valljuk meg, gyakorlottabbak lehetnek, bár való igaz, hogy tömegtermelésben kell gyakorlottnak lenniük, hisz anno nagyon alapos volt a szinkronkészítés, mint ahogy te is írod a végén.
még egyszer, az urban legendet csak is arra írom, hogy régen világhírû volt és ma nem. szerintem szeretünk hízelegni magunknak, ennyi az egész. affelõl ne legyen kétséged, ha ma látnánk egy ford fairlane-t a warez verzió után fél évvel, vagy még inkább egy dallas-t (direkt két kiemelten dicsért alkotást írok) iszonyat nagy lenne a hõzöngés, hogy "de szar" (tisztelet a kivételnek) - viszont anno nem volt összehasonlítási alapunk, így imádtuk és imádjuk is mindkét szinkront. (a dallas különösen notórius lett volna a névváltoztatásokkal, hiszen az hallatlan, hogy egyszerûen másképp neveznek el szereplõket (okkal, persez), mint ahogy nekem az is megdöbbenés volt, hogy olykor, ha nem látszott a szereplõ szája, akkor is írt neki a dramaturg szöveget, de teljesen igaza volt, mert mindig indokoltan tette. de... ez is kivágná ma a biztosítékot.