"Mindenki annyira szereti leírni, hogy 1984. Jelenleg bármilyen hírt és újságot visszakereshetsz és senki nem korlátozza a nethozzáférésedet és szólásszabadságodat alapvetõen."
Helyesen: jelenleg se korlátoz senki abban hogy megtegyem amit szabad, pl. hogy visszakeressem azokat a cikkeket melyeket még a megszületésük elõtt jóváhagytak a "központban". Így gondolod?
Egyébként meg nem értem hogy pontosan mit kifogásolsz. Mikor a világban két jelentõs tendencia figyelhetõ meg egymás mellett, hogy egyrészt egyre kevesebb mindenbe van beleszólásod, másrészt egyre több mindenre terjed ki az egyre nagyobb mértékben központosított hatalom ellenõrzése, akkor te mit látsz hogy hova vezet ez, mi lehet ennek a folyamatnak a vége? Elgondolkodtál már ezen, vagy a kérdést elintézed annyival hogy eddig még mindig volt valahogy, eddig még mindig valaki tett azért hogy neked jó legyen, ezért ez így lesz a jövõben is. Még ha gondok is vannak, majd jön valaki és megoldja a problémákat azért hogy neked jó életed lehessen.
Én azt várom hogy ennek a folyamatnak az lesz a vége hogy az ember felépíti a mátrix elsõ verzióját. Nem feltétlenül olyat amilyet a filmben is láttunk, és nem holnap, nem is holnap után. De az ide vezetõ irány szerintem nyilvánvaló. Kezdetben még opcionális lesz, divatossá válik és sokan választják a mátrix biztonságát, kiszámíthatóságát, kényelmét (ismerõs szempontok? a mai világunkat is ezen igények mentén építettük fel). Aztán a kint maradtak közül a mátrixba "zárják" a kezelhetetlennek bizonyuló polgárokat. Majd egy idõ után nem is lesz opcionális, mert a "rendszer védelme" érdekében célszerûbbnek tartják majd ha mindenki csak "belül létezik". Hiszen a robotika fejlõdésével lehetõvé válik hogy a rendszer üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése megvalósulhasson úgy, hogy ezeket a munkákat belülrõl irányítják. A szoftver fejlesztése meg ugye nyilvánvaló hogy megvalósulhat a rendszeren belülrõl is.
Ebbõl a sztoriból lehetne egy jó kis sci-fi-t írni...
Bizonyos értelemben ami ma körülvesz minket is egy mátrix, ahogy nem a saját érzékszerveinkkel érzékelünk, nem a saját agyukkal gondolkodunk, és nem a saját testükkel cselekszünk. Mert az ember semminek nem jár maga utána, semmit nem gondol maga végig, és semmit se csinál meg a maga két kezével.