Szerintem megvannak arra a "nagyokosok", akik eldöntik egy zenérõl, hogy könnyû- vagy komolyzene.
Hasonló emberek döntenek arról, hogy egy irodalmi alkotás hová sorolandó. Így pl. Rejtõ Jenõ munkássága a mai napig nem számít szépirodalomnak, pedig biztos vagyunk jópáran, akik erre méltónak tartják.
Amúgy meg annyira nem is fontos az egész... Szerintem Vivaldi, Mozart, Beethowen, Chopin, stb. hatalmas zeneszerzõk voltak, de legalább akkora zeneszerzõnek tartom pl. Roger Waters-t és Ian Anderson-t is, pedig soha nem fogják komolyzenének minõsíteni az "okosok" a mûveiket. Én viszont annak minõsítem, mert megtehetem
Úgyhogy a tanulság röviden: ha tetszik valami, hallgasd
Az más persze, ha a zenetörténet érdekel. Ezesetben bele kell törõdnöd: sajnos a nagy pop/rock/jazz/blues legendákat soha nem fogják oda sorolni, ahová valók.