"Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosz-nak nevezte, ami duzzanatot jelent görögül, míg a rosszindulatú tumorokat karcinosz-nak hívta, ami a rák görög elnevezése. A különös névválasztás oka valószínûleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal."
Rák sok helyen, sokféle képpen kialakulhat, már akkor is okozhatott valami gégerákot, tüdõrákot. Ókorban sem éltek túl egészségesen az emberek... :D
Több betegségre nem mondhatják rá, megvan konkrétan hogy mit neveznek rákos betegségnek.
"A sejtosztódás vagy sejtburjánzás egy fiziológiai folyamat, amely szinte minden szövetben és számos körülmény hatására beindulhat. Normális esetben a sejtburjánzás és a sejtek elhalásának egyensúlya szigorúan szabályozottan megy végbe, hogy a szervek és szövetek integritása megmaradjon. A rák kialakulásához vezetõ DNS mutációk megszakítják ezt a rendezett folyamatot. [...]
A rák kialakulása (karcinogenezis) olyan folyamat, ahol felborul a sejtosztódás normális szabályozása."
Ezen a wikipedian nagyon jó leírás van a rákról (elõbbi idézet is onnan van).
"Bizonyos hatóanyagok bizonyos rákfajtákhoz kapcsolhatók. A dohányzás a tüdõrák legjellemzõbb okozója. A sugárzásnak, különösen a Nap UV-sugárzásának hosszú idõn át kitett bõrön melanóma és egyéb bõrrákok alakulhatnak ki. Az azbeszt-szálak belégzése összefüggésbe hozható a mesotheliomával. Általánosságban elmondható, hogy a mutagének és a szabad radikális gyökök okoznak mutációkat. Más típusú mutációt okozhatnak a krónikus gyulladások, hiszen a neutrofil granulociták a DNS-t károsító, szabad radikális vegyületeket választanak ki. A kromoszóma-transzlokáció a mutáció egy speciális fajtája, hiszen itt kromoszómák közötti csere jön létre.
[...]
Egyes foglalkozásoknál típusosan elõforduló rákok
Leírás
éve Rákfajta Foglalkozás
1775 Hererák Kéményseprõ (korommal való érintkezés)
1820 Bõrrák Barnaszénbányász (szurokkal való érintkezés)
1879 Tüdõrák Bányászok (szénpor belégzése)
1894 Bõrrák Matrózok (szurkos vitorlavászonnal, pallókkal való érintkezés)
1895 Húgyhólyagrák fukszinnal érintkezõ munkások
1902 Bõrrák Röntgen-személyzet
1912 Tüdõrák krómmal való érintkezés
1922 Here- és bõrrák Palával való érintkezés
1928 Leukémia Benzollal való érintkezés
1933 Felsõ légút- és tüdõrák Nikkellel való érintkezés
1933 Tüdõrák azbeszttel való érintkezés
1938 Pleurális mesothelioma azbeszttel való érintkezés
1954 Peritoneális mesothelioma azbeszttel való érintkezés
1972 Tüdõrák éterrel való érintkezés
1974 Máj angioszarkómája Vinil-kloriddal való kapcsolat
[...]
Évtizedes kutatások eredményeként egyre biztosabban állítható, hogy erõs a kapcsolat a dohányzás és a rák több formájának kialakulása között. Ezt a kapcsolatot már több száz különféle közegészségügyi kutatás támasztotta alá. Az a tény, hogy az Egyesült Államokban a tüdõrák okozta halálesetek száma egyenes arányban áll a dohányzás alakulásával, tovább erõsíti ezt a feltételezést. A dohányzás növekedése drámai módon növelte a tüdõrákos halálesetek arányát, míg a dohány felhasználásában a közelmúltban megfigyelhetõ csökkenést a tüdõrákos halálesetek csökkenése követte a férfiak körében. Az összes rákos megbetegedés mintegy fele a dohányzásra, étkezési szokásokra és a környezetszennyezésre vezethetõ vissza.
[...]
A váloztatható, rákkeltõ faktorok közé tartozik az alkoholfogyasztás (növeli a szájüreg, a nyelõcsõ, a mell és más rákok kialakulásának valószínûségét), vagy a túlsúlyosság (a bélrendszer, a mell és esetleg további rákfajtákkal hozható kapcsolatba). Epidemiológiai felmérések alapján kijelenthetõ, hogy a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, az ideális testsúly megtartása és a fizikai aktivitás hozzájárulhatnak bizonyos ráktípusok kialakulásának csökkentéséhez. El kell ugyanakkor ismerni, hogy a dohányzás mellõzésével elérhetõ pozitív hatás mellett ezek a jótékony hatások eltörpülnek és kevésbé bizonyítottak is. További életmódbeli és környezeti hatások, amelyekrõl kimutatták, hogy köze lehet a rák kialakulásához: egyes szexuális és reproduktív praktikák, exogén hormonok alkalmazása, ionizáló- és ibolyántúli sugárzás, egyes foglalkozásbeli és vegyi hatások, valamint egyes fertõzõ ágensek.[...]
A célzott terápia, amely módszer elõször az 1990-es évek végén vált elérhetõvé, igen nagy eredményeket hozott egyes ráktípusok kezelésében, jelenleg kiemelt kísérleti szakterület."
forrás (érdemes végig olvasni, sok dolgot kihagytam most)