Nem csak arról van szó hogy ragozó nyelv. Ennél sokkal többrõl. A szavak amint már vagy századszor mondom, nem érdekesek, mert rengeteg az idegen szó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Fogd már fel, hogy nem a szavakról van szó! Mit nem tudsz ezen felfogni?
De mégegyszer a kedvedért az egyezések:
* nagyszámú toldalék használata
* számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4–7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
* magánhangzó-harmónia (hangrend) az õsi szavaknál
* nincs nyelvtani nem
* a jelzõ megelõzi a jelzett szót
* a jelzõ nincs egyeztetve a jelzett szóval
* számnevek után egyes szám áll
* a névszói állítmány gyakorisága
* a birtoklást az indoeurópai nyelvekkel ellentétben ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki. Az indoeurópai nyelvek ugyanerre egy birtoklást kifejezõ igét használnak
* birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
* tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
Itt nem csak a ragozásról van szó. Már ha ismered valamennyire a nyelvtant, meg hogy mit jelent a ragozás.
Szokások, hagyományok, népviselet? Na most, a finn népek, nagyon régen elváltak az ugor ágtól, és teljesen más fejlõdési utat jártak be. Nem nomádok voltak, hanem letelepedett nép. Ezért nem egyezik.
Mint ahogy az orosz népviselet sem egyezik a spanyollal, vagy olasszal. Teljesen más. Pedig a szláv orosz nyelv is indo-európai és a spanyol is. Mégis más teljesen a két nép . Érdekes mi?