Magyar kutatók nemigen kapnak oda ösztöndíjat. Kis Mao-Tun István és munkatársai mégis eljutottak levéltárakba, sikerült sok dolgot megtudni eredeti forrásból a hunokról. Nem szabad elfelejteni, több ezer éven keresztül kapcsolatban volt a két nép, a kínaiak meg eléggé grafománok voltak, mindent lejegyeztek. A Kínai Nagy Falat is az ellenük való védekezésre emelték.
Huan-Ti császár agyagkatonái is hun harcosokat mintáznak, nem kínait...
Hun-szkíta kapcsolat: össze kell hasonlítani a temetkezési szokásokat a hunnak és szkítának mondott sírokban. Minden eleme egyezik. Halmos temetkezés (kurgán) a fegyverek, ruhadíszek, (sivatagos helyen a bõrruhák is megmaradtak az alsónemûvel együtt), kedves lovukat is feláldozták, melléjük temették, tarsolylemezek kialakítása, díszítése.
Ha úgy teszel egymás mellé két sír leletanyagát, h nincs jelölve melyik a szkíta és melyik a hun, akkor semmilyen szakértõ nem fogja tudni megkülönböztetni.
T.D. szerint persze ez nem bizonyít semmit, de logikusan gondolkodó ember számára nem kétséges, h ugyanarról a néprõl van szó.
Amint lejjebb is megírtam, nem csak a szkíta-hun sírlelet anyag egyezik, hanem a hun-és honfoglaláskori anyag is.
A szkíták még ismertebb nevei: szittyák, sakák, sákhják
Rovásírás: sziklába vésett feliratoknál sok jel-egyezést találtak. A ma ismert székely-magyar rovásírás is ezen jeleken alapul.