"Valójában nem egy törzsbõl álltak, hanem kettõbõl, két külön vezérrel, de mindig egymást segítve támadtak. Miután hosszú idõn keresztül törték a borsot a kínaiak orra alá, azok cselhez folyamodtak. Viszályt szítottak a két törzs vezetõi között, s amikor az egyik támadott, a másik cserbenhagyta, s nem segített neki. Így a támadó sereget bekerítették, és
elfogták. A másik csapat késõn jött rá, hogy mit is tett. Így egyedül már esélyük sem volt tovább Kínát támadni, s elindultak nyugatra. A bekerített s elfogott csapatot a kínaiak nem ölték meg, hanem a japánok elleni harcban kívánták õket felhasználni. Kína mindig szerette volna Japánt meghódítani,
de ez sohasem sikerült. A magyarokat hajóra rakták, s amolyan elõretolt hadosztályként tették le a japán partokon. A magyar sereg viszont nem akart a japánok ellen harcolni, hanem letelepedtek és késõbb beleolvadtak a lakosságba. Ezért van az, hogy a japánok genetikailag a magyarokkal állnak
legközelebbi rokonságban, s így egyben a koreaiakkal is, mivel õk kivándorolt japánok. S így a koreaiak és a magyarok is rokonok – fejezte be a történetét – Kwan – Young Kimm professzor"
Informatika és tudomány
