Egyfelől ebben igazad van, másfelől nem esik le a karikagyűrű a hand actuatoromról, ha a felderítést is én csinálom. A CAP mellé mindig teszek valamekkora targeting computert a locking - és a range - boost miatt, ettől kezdve általában én tudok leghamarabb ráfogni az ellenfélre, és szeretem is a direct lockot, mert csak akkor működik az ARTEMIS és az Advanced Target Decay. Általában keresek valamilyen rálátást adó tüzelőállást, fedezékből kilépek - befogom-indítok-amíg repül, fedezékbe visszalépek, majd ki, hogy a becsapódás előtt ne veszítse el a lockot a célzórendszer, szóval én is szem előtt vagyok.
Igazán azt akartam kihozni az egészből, az LRM-nek is megvan a maga helye az FP-ben is, ha az energy/ballistic boat mechekkel nem rambóznak, hanem ésszel, fedezéket használva játszanak, és közben be is fogják az ellenfelet, az mindkettőnk számára win-win helyzet, mert meg tudom puhítani a célokat. És igazán nem is nagyon láttam olyan győztes partyt, ahol permanens rambózás ment.
Emellett nem gyúrok a killre sem, ha a környezet célpontokban gazdag, és az ellenséges mecről már sikerült nagyjából leverni a páncélzatot, akkor keresek más célt, és puhítom azt, a kill pedig lehet azé, aki épp arra jár, az én olvasatomban ezt jelenti a support szerepkör.
Az optimális kompromisszum egyébként a NARC lehetne, de azzal meg nagyon kevés light szaladgál.