Ennek a "nagymesternek" egyébként volt már köze harcmûvészethez? Mit és mennyit edzett? Mert jelenleg úgy érzem, hogy megkérdezett két idõs falusi parasztembert, aztán egykettõre feltalálta a tutit, és összerakott egy harcrendszer. Ami kicsit talán szánalmas is, legyünk õszinték. Az a szomorú, hogy erre ráragasztották a "magyar harcmûvészet" szót. Csak néhány dolgot mondok, amiért az:
-Cséphadaró köríves "ütés", amit a cigánygyerek is blokkol, és 0 erõ van benne.
-Szaltózás. Az egy dolog, hogy a régi magyarok könnyû páncélzatban harcoltak, de számomra kicsit kétséges, hogy egy nagyobb csatában elszaltóztak volna a törökök elõtt.
-Rúgjunk pörgõrúgást az ellenfél fejére, amikor kardot szegez ránk. Végül is ez az egyik leglogikusabb dolog amit tehetünk, fõleg ha nekünk is van kard a kezünkben.
-kakasviadalokat idézõ botharc. A régi magyar vitézek egyik legjobban rettegett fegyvere természetesen a másfél méteres bot volt, amit maguk körül pörgetve keltettek félelmet az ellenséges hadakban.
-most komolyan, mi a büdös lószar az, hogy egymással szembeállnak, és egymás fejét leszorítva tologatják egymást?
Azt kéne megérteni, hogy nem az a harcmûvészet amit a faluban élõ fiatalok a dulakodásaik alkalmával kitapasztalnak.
Az a harcmûvészet, amit az ellenséges katonákon a magyar alkalmazott, ha lekerült a lóról, vagy ha elvesztette a fegyverét. A juhász, a kondás meg az ostor azt sem tudja, mi az a harcmûvészet. A régi bajvívó magyar nemesek, akik 5 éves koruktól a kardot forgatták. na õk tudtak volna mesélni róla, mi az a magyar harcmûvészet.