Egyébként még ha potenciálisan mondjuk megvenné a szoftvert (ha nem tölthetné le a torrentrõl) akkor sem lehet azt kárnak számolni mert csak potenciális (de nem biztos) jövõbõl származható jövedelmet nem lehet úgy számítani mint valamit amit már a zsebembõl vettek ki. A jövõrõl csak elvárásaink lehetnek és semmit sem kezelhetünk tényként sem nyereséget sem veszteséget. A gazdasági ellemzés mindég a multról szól, amikor azt mondják "a jelenlegi gazdaság állapota" gyakorlatilag egy hülyeséget mondtak, mert a jelenlegi gazdaság állapotáról semmit sem tudunk mert még nincs adatunk csak a közelmúlt gazdasági állapotáról lehetnek adataink a jelenlegírõl lehetnek várakozásaink (ami nem biztos, hogy pontos) úgy mint ahogy a jövõ gazdasági helyzetérõl is csak elképzeléseink lehetnek, és minnél távolabb megyünk annál magasabb a kockázat és annál kisebb a valószínûsége, hogy elvárásaink meg is fognak valósulni. Még egy adott cselekedet a valóságban nem történt meg addig nem lehetünk biztosak, hogy meg fog történni. Az emberi cselekedet nem fizika, semmi sem tudja elõrelátni, hogy Józsika megvette volna a szoftvert vagy nem, csak feltételezések lehetnek. És ha az ember cselekedetét nem tudjuk biztos elõrálátni (és nem tudjuk), akkor csak úgy számolhatunk, hogy nem történik meg mert a cselekedet kimaradásához nem szükséges erõfeszítés és energia a cselekedethez viszont igen. Addig még nincs pénz a zsebünkben addig nem veszíthetünk pénzt.
A másik igazi gond viszont a szoftver és a többi digitálisan másolható termékekre nem olyan formában érvényes a kínálat/kereslet mint más termékek esetében. Pl. egy zeneszámot nem lehet egyformán kezelni mint egy szoftvert vagy biciklit. A zeneszám elkészítésének költsége gyerekjáték a szoftverhoz képest, a biciklihez meg anyag is kell és nem lehet 10000000 peldányban másolni, minden peldánynak megvan a költsége. A kezdõ költségek is különböznek és a gyártási/másolási költségek is.
A zeneszám eredetileg azért került lemezre vagy rádióba, hogy a halgató közönséget a koncertekre csábítsa és a zenészek nem a lemezbõl éltek (sokszor ez költség volt nekik) hanem a zenélésbõl, minden este zenéltek. Csak késõbb találták ki, hogy a zenészek milliomosok legyenek, azelõtt a legtöbb zenész átlagéletet élt. Szoftver esetében ez lehetetlen model, habár az open source közösségnek ilyen hasonló elképzelése van (fejlesztés ingyen, support-ért fizetsz... de ennek elég nagy a betegsége és nincs a modelban profit elosztó mehanizmus, pl. ha nincs külön piac ami meghatározza a fejlesztõk bérét és külön piac ami meghatározza a support-osok bérét akkor, hogyan határozzák ezt meg? És ha a support az aki fizetve van és az fizeti a fejlesztõket akkor a sopport érdeke, hogy neki minnél több munkája legyen (mert innen jön a profit) és a programozóknak is ez lesz az érdekük mert ha a support nem keres õk sem fognak. Többek között ezért is van az, hogy az open source szoftver minõsége magas viszont felhasználóbarátsága nulla mert support nélkül nem mûködik a model, tehát úgy kell fejleszteni, hogy a supportnak könnyû dolga legyen (minõséges szoftver) de komplikált legyen eza könnyû munka (hogy ne tudja senki sem elvégezni csak a support emberek).