Egyébként a megfigyelés utáni vágy az emberbe genetikailag bele van kódolva.
Amint megszülettél, anyukád, és néha az apukád is folyamatosan szemmel tart, mert bármilyen bajod eshet. Ez neked biztonságérzeted ad. (A többi emlõs állatok sem tesznek másként.) Késõbb lazul a hám, de távolról és kevésbé szorosabban figyelemmel kísérik az életed. Aztán leszenk ismerõseid, barátaid, akik szintén nyomon követik a cselekedeteid.
Ez is csak azt bizonyítja, hogy létezhet pozitív megfigyelés is.
(Az õrzõangyalokról most nem beszélek, mert az már metafizika. Nekem olyan is van. :-)