"Az utódok vállalása sok kockázattal jár. A gyermek kihordása és felnevelése is nagy áldozatokat kíván az anyától. S ez egyedül, apa nélkül nem is szokott zökkenõmentesen menni. Ezért a gyereknevelés sikerének két alapvetõ feltétele van.
Az egyik, hogy az anya és a gyermeke közt alakuljon ki erõs kötõdés, a másik, hogy az apa vegyen részt a gyerek nevelésében. Az evolúció, mint annyi mást, ezt sem bízta a véletlenre.
A kötõdés, illetve a szeretet biológiai alapjait az oxitocin és prolaktin nevû hormonok biztosítják. Az oxitocin társas kapcsolatokban való kitüntetett szerepét igazolja, hogy a szociális kapcsolatteremtés képességének sérülésével járó autizmus éppen az agyi oxitocinreceptorok zavarával függ össze. Az oxitocinnak ezenkívül erõs szorongáscsökkentõ és eufóriát okozó hatása is van. Már a szüléskor nagy adagban jelen van, s az elsõ pillanattól megalapozza az anya-gyermek egymáshoz való kötõdését, a szeretet kialakulását.
A szerelem elmúltával tehát a „szerelemhormon”, a dopamin termelõdését a „szeretethormon”, az oxitocin kiáramlása követi – megteremtve a biológiai alapját annak, hogy a szerelmesekben fokozódjon az egymáshoz tartozás, a felelõsség, az érzelmi elégedettség érzése. Ugyanakkor sajnos – elsõsorban a férfiak homloklebenyében, mely terület a szexuális vonzalomért és a képi befogadásért felelõs – bizonyos ingerek hatására (pl. egy szép nõ látványa vagy illata) aktivizálódnak az idegsejtek. Ezért állítják bizonyos kutatók, hogy az ember ismétlõdõ monogámiára van programozva."
Ez amellett, hogy érdekes, olyan mint a "mikulás nem létezik" kijelentés:)