Na, alakul. A kayran fészkének megcsodálása után gondoltam járok egy kört az erdőben. Hát ez marha jó, nagyon hangulatos, a zene pedig kicsit olyan mintha a régi gothicokból vettek volna hozzá ihletet. Kinézetre meg kb. az Öreg-erdőt képzelem el így a Gyűrűk Urából. Ahogy lemásznak az endriágok a fákról, az is tetszett. Ti már nyilván átjártátok többször ezt az erdőt, de nekem így elsőre odavert, bár töredékét láttam eddig, de egyből bekerültem a mélyére...na szóval először elbeszélgettem a trollal, majd kicsit arrébb az éjszaka közepén támadtak az endriágok a fákról (10/10hangulat volt így éjjel). Őket legyőzve átsétáltam a folyón, és egy mocsarat találtam, az egyik fáról egy akasztott elf lógott, na mondom erre később...csakhogy ekkor már körülöttem voltak, először csak az árnyékukat láttam átsuhanni egy fénysugáron, képzelhetitek na, ezt vártam, az ilyen dolgokat, ez az erdő eddig királyság. Scoia'taelek, 2 elf férfi. Az egyik támadott, a másik távolabb futott és íjazott, majd amikor elintéztem a társát, szabályosan befutott az erdőbe...üldözni kezdtem, bele egy nekkerfészekbe- másztak elő a föld alól, közben az elf arrébb futott és íjjal lőtt. Végül elkaptam őt is, de akkor már totál ismeretlen helyre keveredtünk...visszaszaladtam amerről jöttem (gyanítom bőven elf területen voltam már), amikor láttam egy vízesés alatti barlangot - bementem és megtaláltam a homályvirágot egy nekkercsapat és egy bűzdémon feldarabolása után. Mikor kijöttem a barlangból pont hajnalodott...a lényeg, ez az esti kaland kezd meggyőzni, elképesztően nagy hangulatbomba volt