Jó neked, hogy így tudod, hogy ki mit szeretne - tényleg.
Vagy azt, hogy te mit szeretnél...
Egyébként értelek, csak ez a módszer rengeteg problémát szül.
Hogy szemléltessem: neked tetszik valami nagyon, amirõl azt gondolod, hogy ez aztán kinek ne tetszene, és megajándékozol vele valakit, mert neked annyira tetszik, és kinek ne tetszene, miközben vak voltál észrevenni azt amit a másik valójában szeretett volna, és ezzel csak azt adod tudtára, hogy mennyire nem látod, hogy valójában mit szeretne õ, és nem az amit õróla képzelsz a fejedben.
Persze udvariasságból, meg tapintatból, meg szeretetbõl és hasonló õszinteség-korrupciós mellébeszélésekbõl nem fog felvilágosítani, hogy mennyire el vagy tévedve.
Csak le fogja nyelni, azt megint és megint és megint, és egyszer eljön a pillanat mikor már nem tud többet nyelni...
Ahogy pedig nekem esne: biztosan nem úgy esne neki. Ez 100%.