Oh budipapír hova lettél,
A tartódról hova is tûntél,
Melyik segg volt hol életed bevégezted,
Kinek a fekáliája volt amit eltüntetted?
Oh budipapír, Te meg nem becsült,
Az ember Rád számít de mégis felsül,
Mikor helyeden meg nem talál Téged,
S csak rimánkodik Utánad, s Érted.
Hiányodban imába foglalja neved,
De ha vagy nem foglakozik Veled,
Szidja ki Téged nem pótol gyorsan,
S szaros seggel mászkálhat a lakásban.
Oh budipapír ha beszélni tudnál,
Nekünk sok szörnyûséget elmondanál,
Vagy mint ember a halálsoron,
De nem szólsz könyörgõ hangon.
Oh budipapír ki használt el Téged,
Kinek áldoztad fel röpke kis életed,
Kinek hátsóját vagy punciját törölted,
Ki az az aljas ki nem pótolt Téged?