"Ez az óriási érdeklõdés is azt bizonyítja, hogy mennyire igény van még mindig a Beatles zenéjére." - Én meg itt kezdem el azt mondani, hogy ez színtiszta sznobizmus. Ezeknek a vásárlóknak csak a töredéke a mûértõ. A többi divatmajom, aki csak azért adja ki a pénzt, hogy villoghasson a Beatles-gyûjteményével, amit soha nem hallgat meg.
Egyszer olvastam egy idevágó aforizmát. A szignó az a jel, amit a mûvész a festmény alsó sarkára fest, hogy a mûértõk nehogy fordítva akasszák a falra a mûvet.
Itt is kábé ez a helyzet. Nálunk, kisvárosban még inkább. Ha véletlenül kiszántanak a földbõl két törött cserepet, egybõl kiállítják a Várban, és a város összes sznobja összegyûlik a legjobb ruhájában nájsztumítjúzni, meg egymással gazsulálni. Pedig némelyikük olyan tuskó, hogy magától hasad, mégis meg kell a másiknak mutatni az új ruhát, hogy neki erre fussa. És egyáltalán nem savanyú a szõlõ nekem, csak éppen nekem mindig ott kell lennem az ilyen össznépi összejöveteleken, és hányni bírok tõlük.
A sznob majmoktól.
Aki szereti a Beatlest, az vegye és vigye, de újra leszögezném: ez a vásárlóknak csak egy töredéke. Ha sokat mondok minden 100. vásárló igazi rajongó.
Informatika és tudomány
