Hát bizony nem élesebb, és még a színeket sem látja túl jól, zöld-vörös színtévesztõ. Kevesebb fénynél is tudja a látásélességének 100%-át hozni, de tekintve hogy ez sokkal kevesebb az emberénél, ezt én nem tekintem egyenrangúnak.
Diverzitásnak az a szerepe, hogy egy adott populáció túlélése szempontjából elõnyös, ha sokféle és elterjedt "nem káros" mutáció van a génállományában, mert ha megváltoznak a körülmények, ezekre szükség lehet a túlélés érdekében.
A drifting meg nagyjából ezen nem hátrányos mutációk terjedése a populáción belül, a populáció genetikai változása szelekciós nyomás nélkül.
"Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létezõ jelenség."
Na várj, én nem errõl beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintõ mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek.
Ha pl a vadászrepülõ pilóták csak egymás közt szaporodnának és külön populációt alkotnának, akkor elõbb-utóbb kialakulna a sasszemû ember, mint alfaj, mert rajtuk viszont van nyomás a látásuk élességét tekintve.
(Oké, ez elég hülye példa volt, már rég nem a szemrõl szól a légi harc, inkább a mûszerekrõl...)
"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed elõnyére válnak."
Ezt légy oly kedves támaszd már alá valamivel, mert alapvetõen ez az az állításod, ami szerintem totális tévedés, és szvsz ebben gyökerezik itt a vitánk.
Most nyáron volt valami kutatás, volt itt is cikk róla SG-n, hogy _egyedenként_ 50-150 mutáció történik.
Tehát helyesebb lenne azt állítani, hogy a mutációk nagyon nagy része csak a diverzitást növeli, sem elõnyös, sem hátrányos, a nagyon ritka kivételektõl eltekintve.
Azt meg nem lehet tudni, hogy a késõbbiekben mire lesz szükség, melyik mutáció lesz hasznos.