A driftinget és a diverzitást így elfogadom, valóban ez folyik jelenleg az emberi társadalomban. De ez is csak azért, mert a jelenlegi társadalmunk egy mesterségesen növelt, életbentartott forma, amely "korlátlanul rendelkezésre álló erõforrások és terület" (vagy mi a túró) ideológiájára épül. Mivel ez nem egy valós állapot (elõbb-utóbb összeomlik, ha így haladunk tovább), így ezzel együtt a most még csak diverzitásként jelentkezõ mutációk, változások egy csapásra hátrányos tulajdonságként fognak jelentkezni, ami viszont már valós hátrányt fog jelenteni a jobb képességûekkel szemben.
Lásd pl. a Koreai éhínséget, amikor is a városok központját is bevetették gabonával, hogy legyen mit enniük. Valószínûleg a szívósabbak, erõsebbek, ellenállóbbak közül nagyobb arányban maradtak életben, õk többet tudtak dolgozni, termelni, nagyobb volt az életbenmaradásuk valószínûsége.
""Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létezõ jelenség."
Na várj, én nem errõl beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintõ mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek."
Az emberi társadalom "életbenmaradásához" szükség van egy bizonyos szintû érzékszervi funkcionálásra az egyén részérõl. Ez lehet természetes (van akinek elég éles a szeme), és lehet mesterségesen növelt (pl. szemüveg használata). Viszont még nem értük el azt a szintet a csökkenésben, ami már feltûnõen akadályozná a jelenlegi társadalmunkban betöltendõ szerep maradék nélküli elvégzését (ez fõként a szemünkre igaz elsõként, mert egyrészt az a legfontosabb érzékszervünk, másrészt ebbõl következõen annak romlása éri el elõször a "küszöbértéket"). Valószínûleg nem is lesz, legalábbis még egy darabig, mert mire a jelenlegi társadalmunk által elfogadott normák alá csökkenne a nagyátlag érzékszervi hátránya, tesznek róla, hogy csökkentsék ezt a küszöbértéket. Erre példa (és utalhat) a könyvekben nagyobb betûvel történõ nyomtatás, vagy a forgalomban a nagyobb táblák, élesebb fényû lámpák kihelyezése, üvegporral vegyített sávjelzõ csíkok felfestése, stb.
A vadászpilótás dolgot értem, és jó példának is tartom.
És itt álljuk is meg egy pillanatra. Jelenleg az emberi specializálódás hódít teret. Pl. munkalehetõségek, ha valamiben nagyon penge vagy, akkor sokkal keresettebb munkaerõ leszel, mint egy inkább mindenhez, de csak kicsit értõ polihisztor típusként. Ez miért nem mûködik az érzékszervek, illetve bármilyen más tulajdonság tekintetében? Vagy csak még nem mûködik? :)
"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed elõnyére válnak."
Lássuk mondjuk az emberi szemet. Van egy csomó alkotórésze, amitõl képessé válik a fény érzékelésére. Ez egy nagyon finom mûszer, talán az emberi test legprecízebb mûszere. Ennél fogva a legérzékenyebb is. Bármilyen apró változtatást eszközölsz rajta, sokkal nagyobb a valószínûsége, hogy romlani fog a látásod, mint annak, hogy javulni. Úgy is mondhatnám, sokkal több azon lehetséges módosulások száma, amelyeknek következtében a szem látása rosszabb lesz, mint azon módosulások száma, amelyek érzékenyebbé teszik a szemünket. Márpedig mindegyik apró módosulásnak ugyanakkora az egymáshoz mért valószínûsége (vagyis 1).
Egy példa: a szemünkkel történhet mondjuk ezer féle genetikai változás (arányokról beszélek most, nem pontos számokról). Ebbõl 900 rontani fog a látásunkon, 90 nem befolyásolja, míg összesen 10 módosítás fog rajta javítani. Úgy gondolom, ez érthetõ és logikusan el is fogadható példa.
Ám mindegyik változásnak 1 az esélye, hogy megtörténik, vagyis 1000 különbözõ genetikai változás közül mindössze 10 fogja még élesebbé, jobbá tenni a szemünket, míg 900-tól romlani fog a látásunk minõsége.
Az persze más kérdés, hogy a mesterséges társadalmunkban (ahol nem mûködik a természetes szelekció) ezek közül csak 25 olyan, ami valóban hátrányos a benne élõ egyed számára (pl. teljes vakságot okozó, vagy szemüveggel nem javítható látáskárosulás), és 100 olyan, ami részlegesen befolyásolja (pl. színtévesztés, színvakság, közepes mértékû látáscsökkentség, esetleg komoly szemtengelyferdülés, stb.). A maradék 775 az természetesen csak mint diverzitás jelenik meg.