Én mint volt rádios(és 9 évig Danubiusos dolgozo),csak sajnálni tudom az esetet,de nem csodálkozom,mert 1994-98-ig ugyanez ment az rádiok körül.Részben az akkori kormányváltásnak köszönhetem én is,hogy azota sem kedvem sem lehetõségem nem volt a szakmában maradni.
Mivel nekem ez már csak a mult,igy ma már én is csak a hirekbõl,illetve a volt kollegákkal valo idõnkénti beszélgetésekbõl értesülök a belsõ dolgokrol.
De az,hogy még mindig ott tartunk,hogy nem a hallgatok,hanem a politikai pártok szabják meg(még ha igy burkoltan is),hogy mit hallgathat a nép(ez 1995 elõtt nem volt belülrõl a börünkön érezhetõ),az inkább sajnálatos,és jellemmzõ Magyarországra.