Ahhoz képest hogy mekkora sutyerák voltam gimis éveim alatt (0 tanulás, sok karó :D), nagyjából mindenem meglett amit akartam, egyes dolgok önerõbõl, más szerencse útján. Csak hát tudjuk milyen az ember, mindg mindenbõl többet akar, a boldogság nem egy állapot hanem csak egy pillanat.
Én aszondom legyetek sokat haverokkal, nõkkel, rokonokkal. A társaság az ami szinte mindig feltétel nélkül boldogít. Nemhiába társas lény az ember.