Nem értek e területekhez, ezért csak olyan példákat tudok mondani, amik szó szerinti értelemeben valószínûleg nem igazak. Inkább a dolog jellege miatt említem.
A beszd képességének kutatása, úgy tûnik, felveti azt a kérdést, hogy kb. száz különbözõ gén hatása miként fonódik össze úgy, hat egymása úgy, hogy végül a felszínen egyetlen olyan egységes hétköznpi tulajdonságban nyilvánuljanak meg, mint a beszéd.
Szóval egyfajta ,,testbeli nyelv'' kutatásáról van itt szó: az egyes gének különálló hatása miképp lép kapcsolatba egymással, amit mi végül egyetlen jól megragadható viselkedésben látunk megnyilvánulva. ,,Nyelvet'' mondok hasonlatképp, mert a nyelv lényege is az, hogy önmagában véve értelmetlen / behatárolt értelmû szavak olyan rendszert tudnak alkotni, amely révén meglepõen bonyolult dolgok is kifejezhetõek, ráadásul meglepõen nyitott módon (a nyelv kifejezõerje szinte korlátlan).
Szóval itt is afféle testbeli, biokémiai nyelvrõl lehet szó: az egyes gének leszûkült szerepe miképp fonódik össze egymással úgy, hogy a gének egyelõre ismeretlen egymásra hatása eredményeképp egész bonyolult tulajdonágok is ,,kifejezhetõek'', radásul -- úgy tûnik -- egész nyitott módon (annyira gazdag az élõvilág alakváltozatossága).
Szóval milyen szintjei vannak ennek a ,,hatás-összeszövõdési'' ,,nyelvezetnek''. Lehet, hogy nem is egyetlen szinten zajlik ez az ,,egymásra hatási'' folyamat, hanem ez is több szintre bomlik, vagy valami bonyolultabb ismeretlen szervezõdési módja van ennek is.
Ha meg legalább a legfontosabb elveket sikerülne megfejteni (mindegy, minek ürügyén, akár a csimpánz beszéde, akár más apropó alapján), akkor ez hirtelen rengeteg betegség oki kezeléséhez nyitna utat. Mert ha már egyszer megfejtettük a ,,test nyelvét'', akkor onnan kezdve Pandora szelencéje nyílnék meg a gyógyításban is (jó értelemben). Sok betegséget ma még nem tudunk oki módon kezelni, csak tünetileg, és akkor most ez hirtelen megváltoznék.