Csakhogy az MW2-ben korántsem egy akkurátusan felépített repteret kell megtámadni, mindenféle körülményeket modellezve, olyan valósághûen, ahogy csak lehet. A pályán az egyetlen valósághûség az audiovizualitás. Egyébiránt kb teljesen lineáris a dolog, semmiféle szabadság nincs benne, olyan, mintha egy terrortámadást belsõ kamerából néznél. Nem adhatsz parancsokat a társaidnak, nem váltogathatod a taktikákat, és a környezet nem reagál rád interaktívan. Mintha egy felvételt néznél, vagy egy mozifilm jelenetét. Baromira semmi beleszólás nincs a dologba. A játék egy történetet mond el, és ez szerintem jól is van így.