Nem kérdés, hogy a nõ alapvetõen másként közelít meg dolgokat, ám a férfi másik férfihez képest is tud alapvetõen másképp megközelíteni dogokat. Minden a gondozott szellemi nívón múlik - szerintem.
A sztereotípiák annál inkább mûködnek minél inkább tudattalanul él valaki, minél inkább nem foglalkozik tudatosan saját magával.
A jobb-bal agyféltekés elméletet illetõen is fenntartásaim vannak, mert [hipotézis:] lehet van korreláció az agy felépítés és a gondolkodás között, ám nem biztos, hogy maga az agy felépítés az ami meghatározza a gondolkodást és fordítva, hanem valami más fölöttes tényezõ ami eddig a figyelmet elkerülte.
Amit a harmadik bekezdésben írsz, ahhoz nem kell párkapcsolat. Ahhoz a jó [férfi] barátság is elég [nem férfi-férfi szerelemrõl szólok itt], fõleg ha egy házban laksz barátoddal. De munkahely is bõven elég ehhez. És két eltérõen gondolkodó férfi ugyan olyan jól kiegészítheti egymást gondolkodásban, mint egy nõ és egy férfi, ha nem jobban. Szóval ebben a jelenségben nem játszik maga a nõ tényezõ.
Az egész férfi-nõ kapcsolat és problémái témakört sokkal tisztábban láthatnánk, ha a fõ motiváló tényezõit: a fejfenntartó erõket és a kéjvágyat [érzéki örömök hajszolását] kivonnánk belõle és megnéznénk, mi marad[t].