Szerintem a fotonok, vagy EM hullámok tulajdonságaiból megállapítható az, hogy a foton számára az idõ abban az értelemben ahogy mi értelmezzük nem létezik. Nem létezik maga a tér sem.
Egy foton számára minden olyan állapotfeltétel teljesül amely végbemegy a c határsebességen.
Tehát végtelen idõtorzulás, és a végtelen vektorális kontrakció. Ami szerintem azt jelenti, hogy egy foton számára úgy torzul a tér, hogy a számunkra bármilyen hosszú távolság is egyenlõ lesz a foton koordináta rendszerében a 0 távolsággal. Más szavakkal, a foton számára nem létezik 3 dimenzió, a foton egy egydimenziós pontszerû térben lebeg.
Sõt azt mondom, feltételezem, hogy egy végtelen kis idõpillanatban történik mindez, ennek nem mond ellen semmi sem.
Mivel ahogy közelítjük a c határsebességet, úgy torzul exponenciálisan az idõ.
Ahogy egyre gyorsabban haladunk, úgy telik egyre lassabban számunkra az idõ. c határsebességben az idõ folyama megáll. Másszavakkal az idõ nem telik. Ebben az állapotban van a foton. Ha gyorsabban tudna haladni a foton "hozzánk képest" akkor számára visszafelé haladna az idõ. Az idõnek van iránya. De mivel a foton c-vel utazik a térben minden viszonyítási rendszerben, minden a világban létezõ dologhoz, eseményhez képest, számára az idõ nem telik. Így a saját ideje tetszõlegesen kicsi lehet. Vagy, tovább megyek. A foton számára nem létezik olyan hogy idõ.
Így nem érvényes a fotonra a sajátidõ fogalma sem.
A foton számára a világunk egy pontszerû, idõtlen "esemény", amelyben a foton számára idõtlenül egyszerre megtörténik minden esemény, és amelyben az egész világ minden idõpillanata egyszerre létezik.
Ily módon, én is úgy hiszem, hogy a foton számára nincs olyan, hogy jövõ, jelen és múlt. Mindhárom állapotban egyszerre tartózkodik.
Úgy gondolom a foton maga az energia, amely idõtlenül létezik, és az, hogy átalakul más energiákká, vagy tömeggel rendelkezõ részecskékké, az csak illúzió, egy olyan jelenség amely nem a foton állapotát változtatja meg, hanem a külsõ szemlélõ számára változik meg valami amitõl a fotont tömegként, vagy más energiaállapotban érzékeli.
Ilyen külsõ megfigyelõ számára végbemenõ állapotváltozás, a mindenki számára, minden vonatkoztatási rendszerben megfigyelt c állandó.
Például, egy szuper ufóval "tegyük fel rendelkezik egy foton sebességével" ami képes c-vel haladni az univerzumunk keresztül utazása, egy idõpillanatig tart. De a külsõ szemlélõk számára ez az esemény úgy torzul, hogy függetlenül a különbözõ megfigyelõk számára, függetlenül attól, hogy egymáshoz képest, hogy és milyen irányban és sebességgel mozognak ezt a szuper ufót egy véges nagy sebességnek fogják mérni, c-nek.
Úgy gondolom,hogy minden ami van, tömeggel rendelkezõ dolog, vagy más állapot, esemény mind mind egy ilyen elektromágneses hullámnak valamilyen más és másként torzult állapotai, amik más más viszonyítási rendszerekbõl mérve, számukra akár más és más állapotot is felvehetnek.
Gondoljunk csak a tömegdefektusra, és a hosszúságok megváltozására, egy méter nem minden viszonyítási rendszerben jelenti ugyan azt a hosszúságot.
Én valahogy úgy képzelem, hogy az egész világ csak számunkra létezik, akik nem vagyunk képesek abba az állapotba kerülni amiben a foton van.
De a foton számára csak önmaga létezik, és nem léteznek sem a bolygók, sem a csillagok, sem semmi anyagi dolog. Minden olyan dolog ami nem foton, az a foton által létrehozott u.n. illúzió, egy állapot defektusa a fotonnak, számunkra akik belül rekedtünk ebbe a 3 dimenziós csapdába.
Mellesleg úgy gondolom, hogy csak egyetlen foton létezik, ezt világosan láthatnánk is, ha ki tudnánk törni ebbõl a 3 dimenziós korlátból. De számunkra egy idõpillanatban létezõ minden foton, egy mesterfoton önmaga reprezentációja.
Ha egy foton számára nem létezik sem tér, sem idõ, akkor azok számára akik egy téridõ korlátolt világban élnek ez a foton tetszõleges idõpillanatban, tetszõlegesen sok állapotban, kölcsönhatásban prezentálódhat.
DE önmagával nem léphet kölcsönhatásba adott idõpillanatban.
Ha ez megtörténhetne, akkor nem egy mesterfoton létezik, hanem több.
Tudtommal a fény, és minden elektromágneses hullám interferálhat magával.
Ez is a kölcsönhatás egy formája. Ha ezt a kölcsönhatást fel tudnánk oldani, a foton számára, akkor megmaradhatna ez az elegáns mesterfoton elméletem.