az italo stílus pedig önmagában nem pontosan meghatározható, ugyanis jelentõs különbségek vannak az italo elõtag után következõ szó és a hozzá tartozó évtized összefüggéseiben
-italo (mint a szó jelentése is tükrözi majdnem mindem olasz(os) zene is ide tartozik)
-italo disco (a mi értelmezésünkben a 80-as évek európai diszkózenéi) ez a klasszikus vonulat
-italo house (a 90-es évek elsõ felében rügyedzõ house stílus,mely a techno és dancefloor alapjaiból is építkezik)
-italo dance (nu-italo) (a 9x-es évek elején induló, de leginkább a millenium óta hóditó dancefloor-os eurodance-es maszlagok keveréke)
-italian disco (a legtöbb olasz stílusú zenei irányzatot bele lehet gyûrni, akár Al Bano és Romina Power-t is)
természetesen mindegyik kifejezés korábbi zenei gyökerekbõl táplálkozik, illetve lehet 1-1 számot, elõadót találni,akinél már felfedezhetõek voltak a majdani új stílusok alapjai.
és valóban, a legtöbb italo disco elõadó olasz, német, spanyol, kanadai, svéd, és holland volt, de akadt néhány gyöngyszem görög, svájci, osztrák, szerb, usa, mexikói és lengyel elõadóktól is.
érdekesség, hogy pl. Olaszországban nagyon kevesen ismerik az italodiszkót, s az elõadók országain kívül Japánban, az oroszonál és úgy általában a KGST volt országaiban volt a legnépszerûbb ez a stílus.