Pocahontas ide, mese oda, én nem szégyenlem bevallani, hogy nekem maga a film is tetszett. Pedig rendes sci-fi rajongónak tartom magam, aki Asimovon és AC Clarke-on nõtt föl. Igen, az Avatar nem sci-fi, legalábbis egy Alapítványhoz képest biztos nem. És? Akkor mi van?
"az, hogy mindenki közvetíti a másiknak, hogy húúú ez a film ez hûûûûû, az még mindig a hype része": na ez kurvára nem igaz. Meg lehet nézni más agyonhypeolt filmeknél a tendenciát: az elsõ hétvégén boldog-boldogtalan megy a beetetés miatt a moziba. A következõ hétvége? Bukta. Mert az embereket meg lehet vezetni a hype-al, de itt arról van szó, hogy már vetítik majd egy hónapja, és még mindig közel telt ház van - és nem csak az imax-ben. Cameron biztos az ivóvízbe kevert valamit, hogy zombi módjára menjen mindenki a moziba, mi? Hagyjuk már.
Egyszerû a sztori mint a szög - és? Kurvára nincs kedvem mindig 2001 Ûrodüsszeiát nézni, valamikor igenis ahhoz van hangulatom, hogy Bruce Willis megmentse a világot (igaz ritkán). Így vagyok ezzel a filmmel is. Inkább örüljünk annak, hogy az Avatar mellett volt még egy District9 meg egy Moon bazze.