"kabinok külsõ fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hõt von el a környezetétõl, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hõm. van"
Ezt írtad. Lehet hogy az az ûrhajótervezõ mérnök Wolowitz volt, mert kicsit vicces, amit leírtál, meg akartalak óvni a szégyenkezéstõl...
Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. A kettõ között az a különbsg hogy a forrás a hõtõl következik be, és a folyadék egész térfogatából kiszakadnak gázrészecskék, a párolgás csak a felszínen történik az elõbb említett módon, és a párologna az ûrhajó, az azt jelentené, hogy a hõpajzs defaultból folyadék lenne, vagy telített szilárd anyag, és ilyenekrõl még nem hallottam. Ergo a hõpajzs legrosszabb esetben is forr. Most nem tudom, hogy valaha tapasztaltad-e, hogy a leves, miközben forr, annyi hõt elvon, hogy a krumpli szobahõmérsékleten marad? Nem tudom, hogy hol élsz, de elég eldugothelyen lehet, mert a krumpli megfõ, annak ellenére, hogy felforr a víz. :) Csak ismerni kell a mikrofizikai magyarázatot.
Viszont igaz az, mit írtam, hogyha 1000 fokon forr a hõpajzs, akkor amíg a hõpajzs el nem tûnik, a hõ, az energia az elforrásra fog befektetõdni, és nem a melegítésre, és vígan eléldegélnek egy pár centi hõszigetelõ anyaggal. De valószínûbbnek tartom, hogy a folyékony halmazállapotot kihagyja a hõpajzs, és szublimál. Vagy többrétegû, és mindig egy réteg válik le. Vagy felizzik, és zuhanás közben leporladnak az izzó részek. Vagy megolvad, és olvadás közben potyognak le a megovladt részek, és ez esetben csak a fém olvadáspontjáig tudna melegedni a kabin külseje. Acél 800 fok, vörösréz 600. Ez a mai hõszigeetlõ anyagoknak (amik az ûrben is hõszigetelnek) meg se kottyan.