A fejlõdés ilyen formán való vizsgálata szerintem ennél összetettebb. A számítástechnika nagyban hozzájárult az egészhez, mind számítási képességben, mind a modellezés/szimulációk tekintetében. Ez azért alapvetõ a fejlõdés vizsgálatakor. Amit az ûrkutatás nagyon durván ad, az a szélsõséges körülményekhez való alkalmazkodás. Ez jelenti ugye a súlylimitbõl fakadó tényezõket ugyanúgy, mint a lehetõ legjobb anyagok kitalálását, és energiatakarékos, önfenntartó rendszerek tökéletesedését és az ebbõl fakadó járulékos hasznokat (kb. svájcibicska effektus). Meg hát ugye vegyük ide a már említett súlytalansági környezetet, ahol egyedi kísérletekkel lehet extrém kutatásokat végezni, melynek lehetnek földi felhasználású célzatai is, pl. plazmalebegtetés, sejtbiológiai kutatások...stb. Szerintem van értelme...
A civil szféra bevonása egyszerre jó is és rossz is. Egyfelõl jó, mert kevésbé lomha (értsd: jogi és adminisztratív bürokrácia), sokkal innovatívabb és változatosabb lehet. Másfelõl nehézkes, mert bonyolultabb megszervezni a dolgokat, mivel nincsenek bejáratott csatornák, kevesebb az abszolút tõke és szerintem az elért eredményeket is nehezebb érvényesíteni. Viszont van felelõse a dolgoknak, ami a mai világban hiánycikk, holott fontos dolog. A marketingen bukhat a dolog...