A múlt század hatvanas éveinek közepén, a hidegháborús idoszak csúcsán az amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) egy atomháborút is túlélni képes információs hálózatot szeretett volna. Az ARPA-t a Szovjetunió által 1957-ben fellott Szputnyik muholdra tett válaszlépésként hozták létre, a célja az volt, hogy ösztönözze a hadiiparban hasznosítható technológiák fejlodését. Tehát mint sok más fejlesztés, ez is eredetileg katonai célokat szolgált."
Csak késõbb jöttek rá, hogy jó hatása van az egyetemi kutatásokra, és ebbõl fejlõdött ki a mai internet. Szóval a Hidegháború nélkül nem fórumoznál. :)
Szerintem elképzelhetetlen a mai ember olyan társadalomban, ahol nincs versengés, hiszen determinisztikusan ez hajt minket elõre. Tehát versengés nélkül nem lenne fejlõdés sem, mert az azt jelentené, hogy semmire sincs szükségünk. A versengés stresszhelyzetet okoz, és itt jön be az optimális stressz, ami alatt az ember kisebb ingerküszöbbel kisebb tejesítményre képes, és ami fölött az ember a belsõ görcsei miatt kisebb teljesítményre képes.
Tehát egy adott pontig jó a versengés, de egy adott pont fölött már nem. De sajnos az ember olyan lény, ami a versengéssel hajtja ki magából a technikai fejlõdést, és csak a természettudományokra jellemzõ, hogy az emberi kíváncsiság is motiválja. Persze Feynman írta is, hogy a világháború után szellemileg "kiégett", tehát maga úgy érezte, hogy nem képes fizikai gondolatokat produkálni, ahogy végetért a hajtás. De aztán pár év alatt helyretette magát, és ismét nekiállt dolgozni. Addig csak tanított, meg csajozott, meg megtanult brazil hangszereken játszani.
"A háború végeztével a Cornellen tanított, de úgy érezte, a háború kiégette minden gondolatát. Bár Neumann és Einstein meghívták maguk mellé professzornak, az állást felfedezõi válságában visszautasította. Lassan rájött, hogy régen azért nem undorodott a fizikától, mert játszadozott vele, így ismét megkereste az élvezetet benne."
Tehát maradnak az ellentétes érvek, de fontos az is, hogy kire hogy hat a micsoda? Tehát Feynman példáján azt vehetjük észre, hogy a háború és béke is motiválta, csak másképpen. Hogy melyik a jobb a technológiai fejlõdésre, azt nehéz lenne megmondani. Viszont így szembeállítható az atombomba, mint háborús termék a kvantumelektrodinamikai elméleteivel, mint béketermék, és érezhetjük a különbséget.
Az amerikai "nem éri meg Irak, és elszívja a pénzt a NASA-tól" gondolatokho lenne egy hozzáfûznivalóm. Úgy vélem, hogy az USA - a történelemhez hû módon, ahogy minden gyõtzes ország - nekiállt az ország kifosztásának amit szerintem nem vallanak be a "most mennyibe került a háború"-ba. A mutatja, hogy Irakban van pénz, hogy annak ellenére, hogy mennyire veszteséges a háború, még plussz katonákat küldenek oda. Tehát meg akarják erõsíteni ott a jelenlétüket. Persze ez azon a feltételezésen alapul, hogy egy magyar fórumozónál okosabb az egész amerikai gazdasági-katonai-elnöki kar - ami valószínû.