Én is fel szoktam hozni példának beszélgetések során, hogy ott van a hûtõ nevû gépcsoda dolog, aminek a teljesítménye nagyobb mint a bevitt teljes munka. 100% nál nagyobb hatásfoka van, mely önmaga cáfolja azt a felre értést amit villanypásztor gondol. A legegyszerûbb példa.
2. fõtétel nem azt mondja ki, hogy nem lehet olyan gépet készíteni amely hõenergiát kinetikus energiává alakít, csak a folyamatok irányára ad tapasztalati törvényt.
Azt mondja ki, hogy hidegebb gáz nem fog magától lejjebb ûlni, és egy másik gázt közben melegíteni, vagy ez az energia kinetikus energiává válni. Az energiafolyamatok nem irreverzibilisek.
Olvasgasd az eleg.hu-t.
A megfelelõ gépek képesek az energiákat egymásba átalakítani.
Hõenergia -> Elektromos energia (peltier)
Hõenergia -> mozgási, kinetikus energia -> helyzeti energia
kinetikus energia -> Elektromos energia
Elektromos energia / Elektromos -> Hõenergia
A légkör hõenergiája meg nem magától értetõdõ, hanem a nap sugárzása melegíti fel, és a légkör mintegy energiahordozóként viselkedik. A nap energiáját szállítja, tárolja.
Ezt az energiát a megfelelõ géppel ki lehet nyerni a levegõbõl, melyre van példa is az iparpan.
Ugyan úgy ki lehet nyerni, mint a benzinbõl, olajból a tárolt energiát. Hiszen a benzin sem más mint eltárolt napsugár.
Az hogy kémiai, vagy hõ formájában tárolódik, az nem változtat az összkép szempontjából, csak másfajta gép kell az átalakításhoz, hogy villamos, vagy más kémiai energiát nyerjünk belõle.
Amirõl én beszélek nem az a tipikus örökmozgó, igazából ez nem örökmozgó.
Ugyan olyan hõerõgép mint az autóban lévõ motorok, vagy az erõmûvekben lévõ erõgépek. Ugyan arról van szó itt is, a hõenergiát kinetikus energiává alakítani.
Hõenergiát a környezettõl tudunk elvonni, befektetett munka következtében.
A dolog csak akkor mûködik, ha kevesebb befektetett munkával tudunk több hõenergiát kinyerni, mint az abba befektetett kinetikus munka-energia.