A Napban nem közel fénysebességgel ütköznek a részecskék...
Más okból kifolyólag nem tartom valószínûnek a veszélyes labor-feketelyukak létrejöttét.
A feketelyukak neutroncsillagokból jönnek létre, amelynek a tömege és a sûrûsége elér egy küszöbértéket. De ettõl még a feketelyuk neutroncsillag marad, csak épp már nem engedi ki a fényt, ezért úgy fest, mint egy nagy fekete lyuk az ûrben. Tömege pedig csak neutronnak van (azon a nyomáson már szinte csak neutronok vannak, protonok és elektronok külön már sokkal kevesebb), ergo ahhoz hogy feketelyukat hozhassunk létre, elõször legalább egyetlen nyamvadt neutront kellene tudni létrehozni: stabil neutront, ami mondjuk legalább évekig nem pukkan el!
De a részecskegyorsítókban eddig csak max. pikoszekundumos (ha nem kevesebb, már nem is emlékszem) életû szub-szubatomi részecskéket tudtak létrehozni, neutront soha.
DE ha még létre is tudnák hozni végre valahára azt az elsõ ünnepélyes neutront, az akkor is még mindig csak egyetlen neutron lesz, aminek megvan a maga állandó sûrûsége (egyetlen árva neutron nem tud sûrûbb vagy ritkább lenni, mert állandók által meghatározott átmérõje van, már amennyire egy valószínûségi felhõ esetében lehet méretrõl beszélni, de azért lehet, karakterisztikaszerûen, tehát némi toleranciával), az pedig soha nem fog feketelyukká sûrûsödni...
Esetleg ha sok-sok neutront nagyon közel préselnek egymáshoz mondjuk lézerrel, akkor talán felmerülhet ennek az elméleti lehetõsége, de ahhoz tényleg nagyon sok kell. De nem fog menni, mert az lassúneutron-felhõ, nem pedig hógolyó.