10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az õ szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Merev szárnyat igen. Olyat, amelyik csapkod... nos olyat azért nem olyan egyszerû...
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövõ hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap ûrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
Ez mennyiben jelent problémát? A kolóniáknak önellátóknak kell lenniük és a problémákra maguknak kell megoldást találniuk. Ez már egy naprendszeren belüli (Hold, Mars) kolóniánál sem lenne másképpen. Egy Mars kolóniánál sem opció, hogy ha valami baj van, bepattanunk az ûrhajónkba, és haza jövünk.
Egyáltalán nem olyan lehetetlen egy független, külsõ (Földi) segítség nélküli rendszert létrehozni. Biosphere 2 kísérlet például...
Egyébként e téren éppen azért nem értem a kételyeidet, hiszen másik oldalról pont azzal érvelsz, hogy ezért lenne szükség FTL hajtómûre - csak ha már FTL hajtómûre is képesek vagyunk, akkor nehogy már problémát jelentsen egy olyan kolónia létrehozása, amely megbirkózik a lehetséges nehézségekkel...
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötõtõl kikötõig tartottak, csak pár hét/hónap.
Ettõl még amíg a hajó (és rakománya) A-ból B-be ért, nem 1-2 évig utazott?
A felfedezõk expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert õk nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Az elõbb említett Holland Kelet-Indiai Társaság elsõ hajói, amelyek európai embereket vittek Dél-Kelet Ázsiába, visszafelé pedig selymet és teát, illetve egyéb árúkat hoztak, általában egy év alatt tették meg az oda és újabb egy év alatt a visszautat. Ausztráliát is úgy fedezték fel, hogy próbáltak gyorsabb utat találni, ezért a szokásosnál délebbre kerülték meg a Jóreménység fokát.
Valóban sokszor elõfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erõltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Nos nem egészen, a Hollandok a kolonizációs politikájukat a Selyemre építették, illetve a Holland Keleti-Indiai Társaságra. Sok felfedezett terület egyszerûen azért maradt ki a gyarmatosítási tervekbõl, mert egyszerûen nem volt erõforrásuk erre, a Kelet-Indiai Társaság egyszerûen elszívott minden erõforrást, ezért sok területet nem is tudtak normálisan felderíteni. Ausztrália esetében azonban az Angolok Cook kapitány felfedezõútja után viszonylag rövid idõ alatt (akkoriban az ilyen döntések terén egy-két évtized teljesen normális volt) úgy döntöttek, hogy kolonizálják Ausztráliát.
A tévedés, hogy a kolónia kiépítése tisztán a börtönszigetnek való használata miatt történt. Az elsõ három flotta által létesített kolónia valóban egyfajta büntetõtelep is volt, de a harmadik flottában (négy évvel az elsõ flotta után) már civilek is részt vettek a kolónia kiépítésébe. Az elsõ három flotta által ideszállított több ezer férfi és nõ önként vállalhatta azt, hogy Ausztráliába transzportálják õket, így sok éves börtön, esetleg halálbüntetésük elengedése cserébe a Brit birodalom legújabb gyarmatát építették gyakorlatilag ki.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésû befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világûr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Na ez az, ahol vitatkoznék. Az tény, hogy csak úgy fog a magánszféra belépni egy ilyen piacra, ha valamiért megérni neki. Ezt pedig úgy lehet, ha bizonyos elõjogokat kapnak. Ahhoz, hogy megérje nekik, hosszú távon kell gondolkozni, de egyáltalán nem biztos, hogy nem érné meg nekik ilyen magaslatokban gondolkodni. Szerinted tán annyira elvetemült gondolat az, hogy egy cég sokmilliárdos befektetésért cserébe kvázi kap egy naprendszert és annak összes nyersanyagát? "Mindössze" azzal kell megbékélni, hogy a befektetés hosszú, nagyon hosszú idõ alatt térül meg. De gondolkodj nagy léptékben. A kolónia-rendszer lakossága idõvel nõni fog, a cég adókat szedhet, saját gazdasági rendszert építhet ki, esetleg a Földön akkor már hiánycikknek minõsülõ nyersanyagokat exportálhat a Naprendszerbe... Ez is csak üzleti modell kérdése...
Az ISS nem terjeszkedés.
Állandó ûrbázist létrehozni a világûrben nem terjeszkedés? Miért nem? Miben különbözik egy Hold vagy egy Mars kolóniától?