Az irányított rakéták és lövedékek a legkézenfekvõbbek. Egyszerûen azért, mert a világûr hatalmas, és nem csak távolságok terén, de adott esetben két ûrhajó egymáshoz viszonyított sebbssége terén is. Az irányított lövedék a saját hajtómûvei által adott szabadságfok miatt képes arra, hogy az ellenfél útjába kerüljön, és ütközzön vele. Ahogy lent már írtam, megfelelõ sebességkülönbség esetén már egy egyszerû ütközés is olyan energia átadást jelent, amelyet csak sok méternyi páncélzat lenne képes elnyelni (vagy sok tíz méternyi "üreges" páncélzat, angolban Whipple shield). A harci fej persze lehet aktív is, ez esetben a kumulatív lövedékek jöhetnek még szóba, ezekrõl Pintér Gábor írt bõvebben erre. Tömören arról van szó, hogy egy robbanással egy jelentõs energiával bíró folyékony fém tüskét hozunk létre. A hagyományos, akár formázott robbanótölteteknek viszonylag kevés értelme van, mivel erejüket nem igen képesek átadni a célpontnak, és nincs légkör, ami közvetítené azt a környéknek. Emiatt a nukleáris robbanófejnek is kevés értelme van, vagy legalábbis aféle formázott töltetként, amikor a robbanófej kialakítása miatt az energiát egy irányba próbálják koncentrálni.
Az irányítás az elsõ szakaszban még lehet távirányítású, vagyis az indító hajó rádión közli a rakétával, hogy merre is van célpont, az pedig ennek megfelelõen ha szükséges pályakorrekciót hajt végre. A végsõ fázisban ez már kevésbé mûködõképes már csak azért is, mert ha például a Hold körüli pályáról lõsz ki egy rakétát a Föld körüli pályán keringõ célpontodra, akkor akár 2-3 másodperces laggal is küzdened kell (egyfelõl 1,1-1,4 másodperc, amíg a célpontról visszaverõdõ fény eljut hozzád, tehát alapból az ennyivel korábbi helyzetét tudod csak, másfelõl további ugyanennyi idõ, amíg az általad küldött adatok elérik a rakétát). Az önirányítás mehet infravörös passzív érzékelõ, optikai érzékelõ vagy valamilyen olyan spektrum alapúan, amely a célpont részérõl állandóan mérhetõ (ha nukleáris reaktora van, amely csak a személyzeti modul felé bír sugárpajzsal, akár a gamma sugárzást is szóba kerülhet).