Egy részére már válaszoltak, de pár kiragadott részlet.
A vasból készült hajóra is ezt mondták.
Milyen tudományos képlet alapján? Az, hogy az utca embere nem hitt a vastestû hajóban, nem tudományos tétel. Ezt kellene megérteni.
Tiszteld a tudományt! Errõl szól a topic. Attól, hogy nem érted, nem indok arra, hogy nekiállj kritizálni.
Azokat kis módosítással át lehet állítani ûrvadász gyártásra, nagyobb oxigéntartály kell, meg elölre, oldalra is rakétahajtómûvek.
Az egyik egy légköri vadász. A másik egy "ûrbéli" vadász lenne. A kettõ teljesen eltérõ körülmények között dolgozik. Kb. most azt mondod, hogy a tengeralattjáró gyár is képes repülõgépet gyártani...
Így néz ki egy légköri vadászgép:
Hosszúkás test, nagy félszárnyak, aerodinamikai vezérsíkok
CGI kép az 1960-as években tervezett katonai Gemini (Blue Gemini) programról, se szárny, se vezérsík, még távolról sem emlékeztet egy repülõgépre
Így néz ki egy "Hard Sci-fi" ûrvadász, közel gömb alakú test (térkihasználás minimális felülettel), nincsenek szárnyak, vezérsíkok
Viszont van radiátora (piros színû itt), amelyel a hulladékhõtõl megszabadulhat.
Ha egy csatahajó elpusztításához átlag 10 torpedó kell, azokat fel lehet rakni 10 vadászra. Ha a 10 vadász legyártása harmadannyiból megvan, mint a csatahajóé, és rövidtávon teljesen jók, akkor vajon mit fognak alkalmazni?
Még mindig nem vagy tisztában a világûrben való mozgással. Egy torpedót, ahogy te hívsz, el lehet indítani a Szaturnusz pályájáról is, ha tudod, hogy nagyságrendileg hol lesz az ellenfeled akkor, amikor a torpedó a közelébe ér, például azért, mert a Föld körül kering végig. Az út lehet akár több hét is, ebbõl a szempontból lényegtelen. Nincs légellenállás, ami lassítaná a lövedéket. Ezért nincs értelme sem a vadászgépnek. Irdatlan távolságokból lehet tüzet nyitni egymásra, és irányított lövedéknél van esély arra, hogy el is találd az ellenfelet.
Minek raknád akkor a torpedókat vadászgépekre? Szerelj rájuk még egy gyorsító fokozatot, így több DeltaV-t érhet el a torpedó...
Az is szempont, hogy a railgun a nagy caatahajót 3* eltalálja, míg a kis vadászt egyszer sem,
Mi az, hogy a nagy csatahajót eltalálja 3*, a kis vadászt meg egyszer sem? Milyen matematikai képlettel számoltad ezt ki, légyszíves oszd már meg velünk.
Ahogy azt már korábban leírtam a topicban, pár tíz km-nél távolabbról nincs értelme irányítattlan lövedékeknek. Még ha 15km/s torkolati sebességre is képes az a kinetikai ágyú (railgun), akkor is 100km-rõl már több, mint 6 másodperc kell, amíg a lövedék a célhoz ér. Ráadásul a közeledõ lövedéket lehet észlelni (Infravörös tartomány, hiszen a sebesség eléréséhez energiát kell befektetni, ami a termodinamika törvényei szerint hõtermeléssel jár, tehát a lövedék fel lesz melegedve, de például egy radarral is kényelmesen képesek lennének rá már ma is), tehát elég egy apró manõver, és a lövedék már el is véti a célpontot (mondjuk 5 másodpercre van a lövedék, mikor a pályáját már azonosították, egy 10m/s deltaV manõver, ami 2 másodpercet vesz igénybe (0,5g-s gyorsulás) esetén több, mint 30 méterrel tér el a hajó poziciója attól, ahol az eredetileg számolt becsapódáskor lennie kellene).
gyorsabb is lesz, mint a csatahajó, mert a képzett vadászpilóta huzamosabb ideig el tudja viselni a több g-s gyorsulást
Gyorsabb????
A világûrben relatív sebesség létezik. Ha valaki a Mars felõl érkezik például Hohman-pályán (alacsony energiájú pálya), akkor is bõ 7km/s sebességgel közeledik a Föld felé. Mi értelme akkor a "gyorsabb" fogalmának. Korábban már felvázoltam a 10 tonnás "ûrvadászt", hozzávetõleg 6km/s deltaV-re képes, mit akar a vadászgép a közeledõ hajótól? Gyorsít felé? Oké, a deltaV sebességének a felét felhasználja, hogy elõbb érjen a közelébe, mint a vadászgép hordozójához, ekkor 10km/s relatív sebességrõl beszélünk. A vadászgép elindítja a "torpedóját", egy irányított rakétát a közeledõ hajó felé, a rakétának legyen mondjuk 3km/s deltaV sebessége, így összesen 13km/s sebességgel közeledik a rakéta a hajó felé. A vadászgép nem tud innentõl kezdve semmit sem tenni. Haladhat tovább a közeledõ hajó felé, de egy "rácsapás" után, mikor 10km/s relatív sebességgel elhúz a hajó mellett, már többet nem tud tenni az ügy érdekében. Mindössze 3km/s deltaV-je maradt, tehát nem érheti utól a Mars felõl érkezõ hajót, azt pedig nem tudja, hogy a Mars felõl érkezõ hajó mit fog csinálni. Föld körüli keringõpályájára áll? Csinál egy "parittya" manõvert, és visszaindul a Mars felé? Akárhogy is, a 3km/s túl kevés, hogy bármit is tegyen, ezt amúgy is csak arra használhatja fel, hogy megpróbáljon az indító "anyahajójához" visszajutni (eközben pedig zajlik az élet! A vadászgép 3km/s relatív sebességgel egy nap alatt 259'200km-re jutott az anyahajójától (amennyiben az nem mozgott), ha nem számoljuk a gravitációs kút hatást, tehát már a Hold pályáján is bõven túl volt induláskor).
Mihez kell nagy g terhelés? Hát esetleg a közeledõ lövedékek kitéréséhez. A probléma annyi, hogy egy emberrel a fedélzetén teljesen mindegy, hogy vadászgéprõl vagy ûr-csatahajóról beszélünk, a rakéta mindig sokkal élesebb manõverre lesz képes. Egy vadászgéppilóta egy-két másodpercig képes 10g-s terhelést elviselni. Egy levegõ-levegõ rakéta akár 20, egyes típusok akár 50g-s manõvert is képesek megcsinálni. A korlátozó tényezõ ez esetben az, hogy az éles manõvernél a légellenállás miatt keletkezõ terhelés ne tépje szét a rakétát. A világûrben viszont nincs légellenállás. Tehát az ûr-ûr rakéták akár 50g-s manõverrel is követhetik a vadászgépet. A vadászpilóta tehát akármennyire is igyekszik, kimanõverezni egy ûr-ûr rakétát aligha fog tudni...
A vadászokat továbbra is alkalmasnak tartom arra, hogy közelrõl torpedókra vadásszanak.
Miért? Közeledik egy rakéta 10km/s sebességgel. Hogy fogod kilõni? Hát nem úgy, hogy a pilóta ráviszi a célkeresztet, és meghúzza a ravaszt. Ilyen sebességgel közeledõ tárgyat már csak elektronikus tûzvezetõ rendszer képes követni és ellene hatékony lõelemszámítást végezni. Tehát akkor miért kell oda ember?
Akkor manapság miért nem cserélik le az USA légierõt robotokra? Pedig már egy C64es is übereli az embert a ballisztikai számítások terén.
Hát a vadászpilóta nem is céloz már szemmel. Már az 1970-es években is digitális számítógép mutatta az F-16 és F/A-18A pilótájának, hogy a gépágyújának a lövedékei hova fognak becsapódni, ha most meghúzza az elsütõbillentyût.
Jelenleg azért kell a vadászgépbe ember, mert a döntést õ hozza meg. De a Reaper és hasonló pilóta nélküli gépeken már nincs ember. Az USAF és az US ARMY pedig egyre több és több ilyen pilóta nélküli gépet üzemeltet. Távolról, távirányítással adnak neki tûzparancsot. A világûrben is így lenne értelme "vadászgépeknek", de ez esetben nem vadászgépekrõl beszélünk, hanem drónokról.
Jelenleg a légiharc az, ahol nincs még reális megoldás az ember kiváltására, mert a távirányítás pár tizedmásodperces lagja egy fordulóharcban megengedhetettlen. De BVR (látóhatáron túli) légiharc már most is megvalósítható lenne.