"Szerintetek egy hadi-ûrhajón lenne-e értelme komolyabb páncélzatnak, hiszen növeli a hajó súlyát, ráadásul olyan erõs fegyverek ellen kéne védenie, amiket nem nagyon állít meg semmi."
A páncélzat meghatározás alatt hibás gondolkodás, hogy több méteres acél vagy hasonlóan sûrû anyagból készült "héjat" párosítunk hozzá.
A lézer és hasonló, jelentõs hõenergiát felszabadító hatások ellen a jelenlegi ûrhajóknál, ûrszondoknál alkalmazott hõpajzs is nagyon hatékony védelmet jelenthet. Nyilván nem lehet vele mindent betakarni, de a kritikus komponensek védelmét meg lehet vele oldani.
A páncélzatnál már volt emmlítve a Whipple-shield, vagyis Whipple-pajzs. A cél az, hogy a becsapódó testet széttörje (hiszen a becsapódás nem csak a célpont, de a becsapódó testre is komoly hatásokat fejt ki), és az már ne rendelkezzen annyi energiával, hogy a valódi páncélzatot átüsse. A hátránya ennek, hogy jelentõsen megnöveli az ûrhajó befoglaló méretét, vagyis nagyobb célpont lesz tõle.
A dolog másik oldala, hogy a kard és a pajzs elmélete. Ha kifejleszt valaki egy "kardot", amely átvágja a bõrpáncélt, akkor a "fegyverkovács" elõnybe kerül, de ha "páncélkovács" kifejleszti a lemezvértet, a bõrpáncél ellen hatékony kard hirtelen sokkal kevésbé lesz veszélyes fegyver - elõnybe kerül a "páncélkovács". Erre válaszul a "fegyverkovács" viszont kifejlesztheti a buzogányt, amely elég ütõképes lehet a lemezvért ellen. Az egész egy állandó versengés.
Ez esetben arról van szó, hogy ha az ûrharcra mindenki úgy készül, hogy a másik fél nem rendelkezik igazán komoly páncélzattal, akkor a fegyverei hatását is erre a szintre lövi be. Nincs szükség sokkal nagyobb pusztító erõre, az már pazarlás. Arra kell törekedni, hogy a lehetõ legkisebb erõforrással tudjuk elpusztítani az ellenfelet.
Viszont ha az ellenfél ezzel számol, akkor kellõen erõs páncélzattal hatástalanná teheti ezeket a fegyvereket, míg a saját fegyverei még mindig hatásos a hagyományos ellenfelekkel szemben.
Tehát egy vastagon páncélozott hajó akár hatékony eszköz is lehet, például hogy egy jól védett bolygó védelmét felszámolja. Viszont egy ilyen hajó igencsak drága és nehezen legyártható dolog. A Sci-fikben azonban már jó régen feltûnt a kézenfekvõ megoldás: fogj egy aszteroidát, a szûkséges eszközöket, lakóteret, reaktort, stb. rejtsd el a felszín alatt, a felszínen széttelepíted a fegyverzetet, hajtóanyagnak pedig ott van az aszteroida anyaga maga (a korábban említett "Mass driver" hajtómû). Olcsó, rondó, és hatékony megoldás.
Meg azt szeretném még tudni, hogy lenne-e értelme a döntött páncélzat vagy valamilyen reaktív páncélzat alkalmazásának.
Abból a szempontból, ahogy pl. a harckocsiknál van, nincs értelme. De bizonyos szintig persze fel lehet használni hasonlóképpen. A világûrben a harcok nagy távolságból folynak majd valószínûleg, kézenfekvõ, hogy úgy, ahogy például a harckocsik esetén is a páncélzat legerõsebb része az, amelyik az ellenség fele néz folyton, úgy egy hadi ûrhajón is csak egy kinevezett "oldal" (nem feltétlenül kell az orrnak lennie) lesz kinevezve "golyófogónak". Amikor az ellenfél támadására felkészül, ezt az oldalát (ami egyben lehetõleg a hajó legkisebb felülete is) mutatja az ellenség felé. A többi része nem, vagy csak szerényen páncélozott. Ennek az elõnye, hogy tömegtakarékos, hátránya, hogy ha egyszerre több irányból érkezik a veszélyforrás, akkor bajban lesznek.