Egy ilyen sokáig tartó útnál biztos, hogy nem lesz hova hazatérni.
DejaVu, ezt már a topic elején egyszer végigrágtuk. Erre volt példa régebben is. Kolonizálások az újkortól kezdve, de lehet mondani a szovjet távol-keleti városok felhúzását / betelepítését, és így tovább. Mindig voltak / vannak / lesznek olyan emberek, akik erre kényszeríthetõek / foghatóak / hajlandóak.
A családtagok, a barátok már halottak lesznek, de legalább is nagyon öregek, az otthoni világ pedig annyira megváltozik, hogy rá sem lehet ismerni. Tehát a helyet, ahova visszatérnek, már nem igazán lehet "otthonnak" nevezni.
Megint: ki mondta, hogy "haza" akar utána menni? Például a római légiók esetén általános volt, hogy a légionárius soha többé nem látta Rómát, hanem a távoli (ma) brit, spanyol vagy észak-afrikai területeken szolgált, és ott is telepedett le, miután a szolgálata lejárt.
De ezek is csak ránk, emberekre igazak, nem lehet tudni, hogy egy idegen faj hogy állna hozzá ezekhez a dolgokhoz.