Elõször is, elnézést kérek Ceftõl, ha úgy érezte volna, megsértettem õt, pedig normálisan válaszolt, nem állt szándékomban.
Másodjára talán kezdjük egy reális ALAPvetéssel.
1. Földi országoknak vannak ûrbázisaik. Egyik bázist támadás fenyegeti. Kell egy eszköz, ami megvédheti bázist, és csapást mérhet ellenséges objektumokra, mûholdakra meg egyebekre.
Na már most, ha meg lehet oldani valamit többször használatos kishajókkal és energiafegyverekkel, miért is kéne mindenre nagy hatótávolságú rakétát pazarolni??
Nézzük csak jelenleg mibõl élünk : http://www.globalsecurity.org/military/systems/aircraft/systems/ircm.htm
Ebbe benne van, hogy hajókra szerelhetõ változatban is gondolkoznak.
A lézer lehet szétterül, de test által kibocsátott jelek is, nagyobb távból is el lehet fedni hajótest jeleit.
A zavarást MINDEN spektrumra ki lehet terjeszteni, ezt akkor übereli a rakéta, ha az is nagyteljesítményû lézert, meg a hajóhoz hasonló számítási kapacitást cipel.
Ha rakéta is zavarórendszert használ, ember képfeldolgozási képességére is jól jöhet akár valódi célpont felismerésében.
Ember képfeldolgozó képességei még mindig jobbak :
Egy mûhold optikájának kiégetéséhez sem kellenek gigawattok.
Különbözõ védelmi rendszerek Afganisztánban 80%os védettséget adtak Stingerek elöl... és Szarvastehén helikopterekre sokszor oldalról vagy hátulról lõttek.
Szerintem nyugodtan el lehet érni egy 90% os védettséget. Úgy már nem olyan jók a rakéták, ha 10esével kell szórni õket... ûrben energia pótolható, rakéta NEM.
2. Aláírom ûr embertelen hely, én is elsõ menetben robotokat küldenék más bolygókra... de mi van ha nincs elég robot?
Tegyünk fel egy Föld Hold konfliktust, mint Heinlein hard-scijében a Hold börtönében.
Majd a lázadók kizárólag szuperintelligens, védett elektronikájú robotokból fognak gazdálkodni??
A távirányítást el lehet vágni irányított rádiózavarással, márpedig jelenleg az is fikció, hogy anélkül képesek lennének jól ellátni összetett feladatokat a drónok.
(1, ején írt errõl cikket Szentgyörgyi Zsuzsa. Ebbe benne volt az is, hiába az elmélet még mindig komoly célfelismerési problémákkal küszködnek.)
Kiberhadviseléssel is lehet csökkenteni megbízhatóságukat, és szerintem jövõ igazi háborúi kibertérben, nem ûrben fognak zajlani.
Ami EMP fegyvert illeti : az hogy valami a napkitörést kibírja, még nem biztos hogy elég ám
Legnagyobb geomágneses vihar, amit koronakitörés okozott :
Ember sokkal inkább megteheti, hogy lekapcsolja elsõdleges támadófelület nyujtó rádiót, radart, robosztusabb elektronikára hagyatkozik, sérült elektronikával is visszavergõdik bázisra.
Drón majd képes lesz olyanokra is, hogy taktikázzon Hold felszínén?
Na de vissza alaphelyzetre : lázadó bázisok a Hol túloldalán vannak, földi ország elindít egy-két cirkálót lázadás leverésére, amik szép nagy ívben kerülnek, ne lõjék le õket könnyen a felszínrõl.
Addigra viszont szerintem energiafegyverek lõtávjában benne lesz a 100.000 km. Részecskegyorsítóval apró szilárd lövedéket is ki lehet lõni, meg semleges nyalábot is, úgy hogy elektront és iont külön gyorsítják, aztán összeeresztik.
(Lehet pl mikrogramnyi acéllapot felgyorsítani 100.000 km/s re, kb 10 MJouleból, ami kb 88as ereje. Mint mágnesvasút példájából látszik, elektromágneses gyorsítás rendesen hatékony.
Heinlein hard-scijében lézerfúrókat módosítottak katonai célokra, itt is lehetséges, hogy részecskegyorsító technológiát eredetileg fúrásra használták, úgy gondolták nem lesz nagy hatótávú, fegyvernek bevethetõ, csak aztán módosították feszültséget, és megcsinálják, hogy semleges, ne széttartó legyen)
Így a Holdfelszín felett suhanó kishajók szépen lyukakat fúrhatnak a cirkálókra. /Holdon repcsi meg hajó közt tényleg csak az a különbség, utóbbi gyorsabb./
Ha visszalõnek földiek rakétával, mire az odaér, addigra kishajók eltûnhetnek Hold görbülete mögött. :)
1000km/s el haladó torpedó? Az egy kilós lövedék esetén fél TeraJoulenyi energia... egy kilotonna TNT ugye 4,184 TJ. Gravitációs rásegítéssel együtt néhány száz tonna hajtóanyag is megteszi, semmiség ilyeneket cipelni... /aztán majd saját nukleáris reaktort is kapnak, hogy majd több fénymásodpercre levõ manõverezõ célpontokat kövessenek?/
Vagy még nagyobb ívben akarnak földiek kerülni? És ha nincs kapacitás és idõ rá, hogy ezzel szórakozzanak? Illetve egy hordozó segítségével még úgy is meg lehet rohanni õket, ha messzirõl is eltalálni minket ugyanúgy, miért is ne??
3. Talán Mars lázad fel, és mondjuk deimosi helyõrség átáll, maradék földhû erõk megpróbálják leverni? Nagyjából ua helyzet mint elõbb.
A marsiak nem szuperfejlett micsodákból fognak gazdálkodni, hanem úgy ahogy összebarkácsolt kishajókból.
/Azért marsi repcsinek is kell jópár dolog, ami kishajónak, saját oxigénkészlet, sugárzásvédelem, hõpajzs nagy sebességek elérésére, meg energiafegyver ellen is, léghûtésre is kevésbé lehet támaszkodni mint Földön/
És addigra biztos hogy hemzsegni fognak olyan eszközök, amikkel tonnányi hasznos terhet lehet fel meg lecipelni, a kolóniákat is megépítették valamivel... A mikrohullámú hajtó talán alkalmas lehet a célra.
Abban az a jó, nagyobb hõmérsékletet és kilövési sebességet lehet elérni, mint kémiai energiával, és nem kell a fel vagy lejutáshoz szükséges összes energiahordozót is fel vagy lecipelni.
Amúgy kishajók persze ûrbázison, vagy átállt fregatton is megpihenhetnek.
Lehet hogy lázadók eszközei fapadosak lesznek.. de technikai fölény még kevés a gyõzelemhez. Hiába van valakinek atomrakétája, agent orange-ja, napalmbombái, ha nem tudja rávenni emberek arra, hogy több ezer km-re levõ dzsungelért háborúzzanak, inkább tüntetnek, lefraggelik õrmestert...
Földiek vajon mennyire lesznek motiváltak gyarmati lázadás leverésében, hogy meghaljanak egy sziklagolyón, az ûrben, azért hogy pár földi tõkés kicsit olcsóbban jusson pár nyersanyaghoz?
Valószínûleg attól megadják magukat, hogy elsõ vadászok pár lyukat fúrnak hajójukra.
4. Föld tenne egy kétségbeesett kísérletet a Mars visszafoglalására? Hát ha a hajókra kilotonnás erejü izékkel lõnek, ember úgy van nagyobb biztonságban ha vadászba száll :P Aztán végén visszatér maradék hordozókra. Addig komputer lövöldözget. Így bolygó közelében mindjárt le is szállhatnak felszíni támadáshoz.
De amúgy a bolygóközi háború logisztikai és politikai képtelenség... ezzel az erõvel azt is lehetne kérdezni, reálisan hogy fogja Szomália lerohanni Svédországot?
Mivel hülyítenék az embereket, jönnek a marslakók és lerohannak minket?
Mivel vennék rá a matrózokat, hogy beszálljanak a hajókba (és aztán ne lõjék el torpedókat a fenébe és álljanak át inkább), ha tényleg egymillió kilométerrõl megsemmisíthetik õket??
És mi motiválná a politikusokat? A nagyhatótávú rakétáknak hála õk is beleeshetnek a szórásba... mint hidegháborúban láthattuk, így nem szeretnek háborúzni... még Hitler is egyszer azt mondta Guderiannak, ha tudja, hogy szovjeteknek ilyen tankjaik vannak, nem támad... finn - orosz háború alapján azt hitték, sima ügy lesz.
Szóval, a kis helyi orbitális pályán levõ konfliktusokban a kishajóknak is meg lehet a szerepe, a bolygóközi háború meg szerintem pont annyira reális, mint akármelyik sci-fi...
A fizika törvényei nem változnak meg?
Newtoni dinamikát spéci felülírták, és lehet hogy most CERN kísérlet hatására kell majd pár dolgot felülírni. :)
/Vagy pedig jelenleg a legbriliánsabb elmék nem képesek normálisan távolságot mérni, hiába ellenõrzik kísérletet 15.000 is... :(/