Csak én siklottam át felette vagy tényleg nem volt benne a válaszodban az elején a JWST expozíciós ideje?
A JWST is mint minden ilyen távcsõ, különféle beállításokkal használható. Nem csak az a lényeg, hogy milyen érzékelõt használ, de különféle expozíciós idõ és tükör-beállítások is vannak, és persze a hullámhossz is számít. Az átlagos mélyûri képeknél 900 másodperces expozíciós idõt használnak, az általam adott adatok a maximálisan kihasználható expozíciós idõre vonatkoznak (gyakorlati szinten). 28 óra nyilván extrém, ám ez a maximális felbontása, és az adott számok alapján látható, hogy "overkill" is igazából.
Az a macera, hogy ha a naprendszeren belülrõl várható a fenyegetés, akkor vannak olyan fázisai a készülõdésnek, amiket egyszerûen nem tudsz leplezni. Ilyen pl. maga az ûrhajó építése. Egy megfelelõen paranoid kormány minden röppályát nyilván tud tartani. Ha egyszer csak eltûnik egy ûrhajó egy bolygó mögött, akkor ez elég sok kérdést vethet fel.
Még anno a stratégia elemzésekor írtam, hogy a "szemek" fontossága aligha lehet kérdéses. Akárki is akar katonai hatalmat egy naprendszerben, valószínûleg mobil bázisokban gondolkodhat, amelyeket a stratégiai pontokon helyezhet el, és "szemekként" mûködhetnek (nyilván fegyverplatformként is, persze). Természetesen rövid ideig hasznosak a JWST-hez hasonló ûrtávcsövek a felderítésre, de huzamos ideig nem bölcs rájuk támaszkodni, mivel ha az ellenség felderíti a helyzetüket, akkor már nagy távolságból is hatásosan harcolhat ellenük (ie.: valahogy védeni kell õket -> ezért jobb ötlet eleve mobil bázisokban gondolkodni, ûrtávcsövekkel és fegyverzettel).
Innentõl kezdve persze a kérdés az, hogy milyen szkenárióban gondolkodunk. Akárki is rendelkezik katonai potenciállal, elemi érdeke lesz, hogy legalábbis állandóan szemmel tartsa a kritikus pontokat, elsõ sorba a bolygókat. Vagyis minden bolygó köré telepít majd mûholdakat, és a lehetõségeihez képest a fontosabb bolygókat (ahol pl. kolonizáció vagy bányászat folyik) ûrbázisokkal is védi. Egyértelmû, hogy a naprendszerbõl "kifelé" is folyamatosan tekinget majd, az esetleges csillagközi inváziótól tartva.
Én mostanában sokkal inkább hajlok egy teherhajónak álcázott támadó hajó koncepció felé. Ez is álcázás, csak picit másképp. Nem a mûszereket csapjuk be, hanem az embereket akik mögötte ülnek.
Ez ugye évezredes taktika, békés civileknek álcázni a támadó erõket. Amennyiben jelentõs a civil ûrforgalom, akkor egyáltalán nem elveszett ötlet, hiszen egy katonai és egy civil ûrhajó között pár tonnányi fegyverzet jelenti mindössze a különbséget.
Éppen ezért egy ûrbirodalom (ahogy Nearo megjegyzése is rámutat) számára kiemelt fontosságú, hogy az ûrkikötõkben gondosan lajstromozza és kövesse, ellenõrizze a civil ûrhajókat, illetve azok útvonalát.