szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelõen kis méretû motor és táp - na ez még(!) nincs
Ennél kicsit összetettebb a dolog. A legnehezebb repülni képes madár sincs 15kg-nál nehezebb, és neki is két és fél méteres szárnyfesztávja, és majdnem három négyzetméteres szárnyfelülete van. Egy 85kg-os átlagos férfi és mondjuk legyen további 25kg (mert igen fejlettek vagyunk) "géptömeg" esetében számolhatunk minimum 6-8 méteres szárnyfesztávval és 12-15 m2-es szárnyfelülettel. Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyûeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegû merev szárny vitorlázógépnél elképzelhetõ, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Évszázadok? Ez esetben már legalább 100 fényévre jutottak el, az kicsit mókás már. :)
Az FTL egyáltalán nem létszükséglet, a teljesen magukra utaltság pedig egy Mars kolónia esetében is megvan, tehát nem csillagközi, hanem bolygóközi szinten is. De jobbat mondok, a Föld körül keringõ ISS esetében is nagyon magukra vannak utalva bármilyen vészhelyzet esetén a személyzet. Nem lehet rövid úton mentõhajót küldeni fel, a problémákat maguknak kell megoldani, lásd például a Mir-en történt baleseteket.
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható idõtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható idõn belül meg is érkeztek.
James Cook egy-egy útja 3-4 évig tartott, a Holland hajósoknak kb. másfél év volt elérni Hollandiából Ausztráliába. Út közben persze ki-ki kötöttek feltölteni a készleteiket.
A Tea Clipperek csinálták meg 3 hónap alatt a Kína-Anglia utat, de ekkor már 1866-ot írunk, és azok a hajók jó szélben akár 18-20 csomóval is képesek voltak haladni (1 csomó = 1.816km/h). Az 1600-as évek vitorlásai jó esetben tudtak 10 csomót.
A gyarmatosítás esetén sokszor szinte semmi nem jött vissza a kolóniákról, például az elsõ angol kolóniák Észak-Amerikában egyenesen képtelenek voltak még magukról is gondoskodni. A kolónia lényege az volt, hogy az adott földrész vagy annak része Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Hollandia gyarmatává, tulajdonává vált. A kereskedelem (vagyis a valós kereskedelmi mûködés, nem csak a fosztogatás, mint a Dél-Amerikai spanyol hadjáratok!) jellemzõen inkább egy-két évszázaddal késõbb indult be, egyes esetekben még akkor sem, például Ausztrália sose volt erõs kereskedelmi forrása Nagy-Brittaniának, ez inkább India és Kína esetében volt elmondható.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható idõtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
Még egyszer: élõ példa erre Ausztrália vagy Új-Zéland kolóniái.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világûr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erõsítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
Másképpen is meg lehet közelíteni. Az új területek elõbb-utóbb hasznosak lesznek minden képen, a késõbbi utazásoknál az elõretolt kolóniák lehetnek az új indulási pontok, illetve feltöltési lehetõséget adnak a csillagközi ûrhajóknak (mint a nagy kikötõk a XVI.-XIX. századi hajózásban).
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
Az ISS ûrállomás esetében milyen profitról beszélhetünk? Megismerés, tudományos felfedezések, stb. Gazdaságilag megtérült a cirka 100 milliárd dolláros befektetés? Nem. :)