Személyzettel ellátott vs. automatizált ûrhajó: bizonyos szinten kétségkívül a robotoké a jelen és a jövõ. Olcsóbb és egyszerûbb egy mûholdat küldeni felderítésre, mint egy személyzettel repülõ ûrhajót, részben azért, mert nem kell visszatérnie. A topic elején a katonai alkalmazásnál is ott volt az ûrvadász vs. ûrtorpedó kérdés. Egy ûrtorpedó olcsóbb, azonos tömeg mellett nagyobb Delta-V-vel (hatótávolsággal) rendelkezik.
Azonban egy bonyolultabb feladatra, mint például egy járõrözés, vagy hasonló, már szükséges a személyzet. Az egyik ok, amit Dzsini említett: túl nagy a kommunikációs lag, szóval amíg nem oldod meg az FTL kommunikációt, addig iszonyú lassan fog egy távirányítású robot reagálni. Márpedig harc esetében azonnal kell dönteni.
A másik dolog a karbantartás. Ugyan vannak most is elképzelések az ember pótlására, ilyen a robonaut is.
Az R2 robonaut az ISS-en
Ezek ideálisak akkor, ha például hirtelen kell ûrsétát tenni, hiszen nincs szükség a zsilip használatára, nincs szükség beöltözésre, stb. Arra is jó, hogy amennyiben a Földrõl irányítják, akkor a kezelõk váltásával "7x24 órában" dolgozhat. Hozzá kell tenni: jóval lassabban, mint egy ember, hiszen azért a szem-kéz koordináció terén ez csak utánlövése a sima emberi képességeknek.
Viszont egyetlen R2 üzemeltetése több tucatnyi mérnök munkáját igényli, ráadásul a kommunikációs lag megvan, ha nem Föld körül keringõ ûrhajóról van szó.
Szóval arra ideális, hogy mondjuk egy Jupiter körül keringõ ûrhajó / ûrállomás személyzete a segítségével megjavítson egy, az Europa körül keringõ mûholdat úgy, hogy embert nem küldenek oda.
Én ezért álltam elõ a mobil ûrbázis koncepciójával. Szvsz valami ilyesmi lehet reális, aféle "gócpontok", amelyek a környezetben mûködtetett szondákat, robotokat felügyeli és karbantartja. Katonai szempontból pedig képes az ellenséges eszközök megfigyelésére, illetve ha szükséges leküzdésükre, továbbá az önvédelemre.