Elnézést, valóban egy extrém példát akartam mondani, a 0 kelvin viszont tényleg pont annyira extrém volt, hogy a kérdés lényegét is magával rántotta. A kérdés helyesen úgy hangzana, hogy
"Tehát egy 10-20 kelvin hőmérsékletű testet pontosan ugyan olyan nehéz észlelni, mint péládul egy 2000 kelvineset, amennyiben pontosan ugyan akkora a felületük?"
Amire reflektálni akartam, az ez a rész volt:
"Teljesen mindegy hány MW energia a kiinduló sugárzás, ha egyszer a sugárzás széttartó, vagyis minden irányban egyenletesen terjed; vagyis diverngens, ami miatt egy idő után már nem lesz elég foton a képalkotáshoz! Ezért nem láthatod akármilyen messziről a lámpát, csillagokat, vagy bármilyen fényforrást. És itt a fény lehet infravörös is. Sajnálom, de nem láthatsz akármit, akármilyen messziről, nem a Mw számít, hanem a fotonok mennyisége, száma!"
Ebből nekem az jön le, hogy szerinted a test hőmérséklete nem komoly tényező az észlelés során.
Nah, most erre később Cifu azt írta, hogy:
"Mitől is függ az infravörös tartományban a fotonok száma? A test hőrmérsékletétől. Lásd még thermográfia... "
A lényeg tehát, hogy az általad felvetett probléma (fotonok alacsony száma) nem független a test hőmérsékletétől. A korábban tárgyalt dolgok következtében pedig egy űrhajónál valószínűleg a csak a csillagok lesznek magasabb hőmérsékletűek (melyek legalább négy fényévre találhatók és helyzetük gyakorlatilag állandónak mondható), s így egy űrjármű viszonylag könnyen kiszűrető a háttérből, mivel egy adott, viszonylag kis méretű pontból szokatlanul nagy mennyiségű foton fog beérkezni az infravörös tartományban.
Informatika és tudomány
