Megprobalom maskepp megfogalmazni, hatha ugy jobb lesz. Irasidus azt probalja elmondani, hogy ahol zaj van (es itt marpedig zaj van), ott nincs olyan, hogy valami "vegtelenul kicsi". Ha nem lenne zaj, akkor a "vegtelenul kicsi" fogalma ertelmezheto lenne, tehat barmilyen tavol is van az eszlelendo objektum (urhajo), 1-1 foton azert csak erkezik rola neha, azt felerositem es kesz (azaz ahol foton van, ott biztosan van is valami). Te nagyjabol errol beszelsz.
De ahol zaj van, ott van egy hatar, ami alatt mar nem tudod megmondani, hogy ez az 1-2 foton a veletlenszeru hatterzaj egy veletlenszeru eleme, vagy valami konkret objektum bocsajtja ki. Matematikailag leirhato es kiszamolhato hogy hol van a hatar, amin tul lehetetlen kimutatni egy jelet. Tehat nincs az az erzekelo erzekenyseg, es nincs az az utolagos szamitasi teljesitmeny ami korlatozott mintavetelbol meg tudna kulonboztetni.
Ad1 - Korlatozott mintavetel: A veletlenszeru hatterzajbol akkor emelheto ki egy jel, amennyiben eleg hosszu ideig mintaveltelezunk. Namost a Hubble sem veletlenul fotoz bizonyos dolgokat napokig-hetekig vagy akar honapokig. Ennyi ido viszont a hadaszatban nem all rendelkezesre, csak a csillagaszatban.
Ad2: A mintavetelhez az is szukseges, hogy az objektum ne mozduljon el, vagy pontosan tudjuk hogy merre mozdul, kulonben biztosan nem lesz elegendo ido a sikeres mintavetelezeshez. Le lett irva, hogy ez miert is nehez dolog.
Szoval ahhoz, hogy egy tavoli objektumot eszleljunk a tavolsaggal aranyos ideig tarto hosszu mintavetel szukseges, valamint a mintavetel ideje alatt az objektum pontos helyzetenek ismerete. Mindketto kell hozza, de a hadviselesben jo esellyel egyik sem all rendelkezesre.
Persze ha, ahogy mondod, "szokatlanul nagy" mennyisegu foton erkezik be, akkor nyilvan erzekelheto az objektum, de ez azt jelenti, hogy kozel van. Viszont ha tavol van, akkor nem fog "szokatlanul nagy" mennyisegu jel beerkezni.