Azt, hogy miért volt kevesebb, részben megmagyarázza a második (#16) hozzászólásomban levõ könyvrészlet - késõn jutott el hozzánk a boszorkányüldözés divathullám (és az igazi nagy hisztik, pánikszerû tömeges égetések), mire nálunk igazán beindult volna, addigra a felvilágosodott uralkodók (Mária Terézia és II. József) már elkezdték túlbonyolítani, megtiltani (persze azért volt bõven).
Nálunk volt sok más - vámpírperek, emberevés-perek, táltos-perek, ilyesmik, de a boszorkányosdiból kimaradtunk, túlságosan keletre voltunk még akkor (és nálunk jóval elfogadottabb maradt pl. a fehér mágia gyakorlása, így ezekbõl kevés per kerekedett).
Volt egy egész félév boszorkányságtörténetem az egyetemen, ott elég részletesen áttekintettük a dolgokat.