"És az a tény, hogy õk magukat dropáknak és hanoknak nevezik.
Az antropológusok pedig nem tudták egyik törzset sem azonosítani semmilyen ismert fajhoz sem. Nem kínaiak és nem tibetiek."
A han = kínai, eddig legalábbis így tudtam.
"A történet összefügg a kicsi, gyenge, sárga bõrû emberkékrõl szóló mesével, akik a felhõk közül érkeztek a Földre, és elbújtak mindenki elõl csúnyaságuk miatt."
Legalább volt bennük jó érzés.
Olyan ET-kel, akik csúnyaságuk miatt elbújnak, én is szívesen felvenném a kapcsolatot, bár épp az elbújás miatt ütközne ez akadályokba.
Egyébként, nem kell nekünk Kínába menni megfejtetlen rejtélyekért.
a Világ Hét Földalatti Csodája között Párizs, Moszkva, London földalatti látványosságai mellett
"A Történelmi Labirintus folytatását egy váratlan esemény szakította félbe. A barlanglabirintusok legmélyebb pontján a rekonstrukciós munkálatok során egy emberi lábnyomatot hordozó õskõzetre bukkantak. A kõzet kormeghatározását követõen lázas régészeti kutatások kezdõdtek a barlangrendszer egész területén, illetve – a pontos geológiai helymeghatározásnak köszönhetõen – eredményes ásatások követték egymást a Budai-hegység más pontjain is.
A feltárások eddigi eredményeit összefoglaló tárlat, valamint a még feltárás alatt álló nagyszámú lenyomat igazolni látszanak az elsõ sejtést: a Budavári Labirintusban talált lábnyom nem a homo sapienstõl, vagy valamely elõdjétõl, tehát nem a mi világunkból, civilizációnkból származik.
A budai leletek kivétel nélkül a földtörténeti újkor (Kainozoikum) harmadkorában, ezen belül pedig az ún. eocén idõszakban keletkeztek. A legalább 42 millió éve elõbukkanó, legkésõbb pedig – vélhetõen – a felsõ-eocén tengerelöntés nyomán, kb. 38 millió éve eltûnõ civilizáció maradványainak túlnyomó része nem más, mint különféle fogyasztási eszközök, ún. konzum idolok lenyomatai.
Az eddigi feltárások során szellemi tevékenységre, kultúrára, mûvészetre, vallásra stb. utaló leleteket még nyomokban sem találtak. Ebbõl a jellegzetességbõl ered az idáig ismeretlen ember antropológiai meghatározása: homo consumus (h. c.). A homo consumus törzsfejlõdését – a jelenleg rendelkezésünkre álló ismeretek alapján – nem lehet levezetni. Számos kutató a homo consumus egyik õsalapját, csakúgy, mint a homo sapiensét, a hüllõknél véli felfedezni.
Belõlük fejlõdtek ki a triász idõszak végén (kb. 200 millió éve) az elsõ emlõsök, amelyek mérete és fajszáma éppen az eocén idõszakban kezdett el növekedni. Az eddig ismert emlõsök agytérfogata ugyanakkor csak 400-500 köbcentiméter volt, szemben a homo sapiensi alkotó gondolkodást lehetõvé tévõ 1500-1700 köbcentiméter agytérfogattal, amelynek kialakulására további 40 millió évre volt szükség.
A homo consumus ismeretlenbõl való hirtelen elõbukkanását a kutatók többsége az ún. evolúciós nagyugrás elméletével igyekszik magyarázni. Mások szerint ilyen evolúciós eseményre nem feltétlenül volt szükség, mert, mint állítják, a homo consumusi civilizáció létrehozásához és fenntartásához a homo sapiensi agykapacitás töredéke is elegendõ.
Még szórványosabban fordul elõ az a nézet, amely a geocentrikus magyarázatokkal szemben, a homo consumusi civilizációt idegen bolygóról származtatja, azaz olyan ember formájú lényektõl, akik a szóban forgó idõszakban egyszer vagy többször megfordultak, esetleg tartósan megtelepedtek a Földön.
A Budavári Labirintusban kiállított leletanyag 9 darab ún. h. c. lenyomatból, illetve lelet-együttesbõl áll."