Vettem a múltkor egy háttérvilágításos billentyûzetet (3D grafika=sötét szoba=billentyûzet-nemlátás), épp nálam volt a Grószmutterem, mikor bekötöttem. Kérdezi, mi ez, mondom, hogy micsoda. Gép bekapcsol, billentyûzet szép kék betûkkel világít, a Grószmutter meg csak ámul. De! Mondom neki, most figyelj. Egy gombnyomással átállítottam a háttérfényt pirosra, majd vissza (közben Star Trek szerû szöveggel: Kék riadó! Vörös riadó! Kék riadó! Vörös riadó!) Úgy nézett a ketyerére, mintha valami csoda volna. Másnap is ámulva mondta, hogy "milyen szép játékot vettél, kisfiam!"