A magázást nem sajnálom. Körülményessé, nehézkessé teszi a beszédünket, cserébe nem kapunk semmit, ha jól belegondolsz.
Engem inkább az ilyen kifejezések bosszantanak, hogy (pár példa, csökkenõ dühítés szerinti sorrendben):
-- "meleg" a homoszexuális helyett ... azóta dühömben egyszerûen b**inak nevezem õket, fõleg az erõszakos, agresszív felvonulgatásaik óta
Ugyanis egy szép, értékes, erõsen pozitív tartalmú és hangulatú régi magyar szavunkat siklatták félre, mocskolták be! Most már nem használhatjuk a "meleg szerettel" kifejezést... (kár, hogy nincs hányó szmájli)
-- "közösségi közlekedés" a tömegközlekedés helyett. Ettõl meg nem kell kevesebbet várni a buszokra, és a zsúfoltság sem enyhül...
Az is megér egy misét, hogy hol itt a közösség? Az egymást letaposó, utáló, az ablakon jobb esetben közömbösen kibámuló és egymásra nem nézõ, egymás orra alá fingó embertömeg minden, csak NEM közösség!
-- "roma" a cigány helyett. Ettõl, hogy máshogyan hívjuk, még nem változott meg semmi! Sõt. Néhányan azt hiszik, hogy az ilyen átnevezésekkel minden probléma meg van oldva, mást már nem is kell tenni... meg is látszik az eredménye