A kábeleknek elektromos tulajdonságai (ellenállás, induktivitás, impedancia, stb.) alapvetõen befolyásolják az átvinni kívánt jelek "tisztaságát", digitális jelek esetén az impulzusok felismerhetõségét, ami akár a fel- és lefutó éleket illeti, akár a logikai magas szint megkülönböztethetõségét az alacsonytól. Minnél nagyobb a jel frekvenciája, annál könnyebben sérül és csillapodik. Minnél problémásabb a kábel, annál alacsonyabb frekvencián következik be a felismerhetetlenség állapota, vagy pl. tökrözõdések jelentkezhetnek, stb.
Párhuzamos kábeleknél fontos paraméter a skew-rate is, ami az áthaladó jeleknek az egyes erek némileg eltérõ elektromos tulajdonságai miatt bekövetkezõ, egymáshoz képesti késését adja meg.
Az órajeleknél különösen fontos a fel- és/vagy lefutó élek felismerhetõsége és azok egyenletessége.
Az elektromos tulajdonségok többek között a felhasznált anyagoktól függenek, nem csak a vezetõtõl, hanem még a szigetelõ anyagától is. Természetesen a vastagság sem mindegy, stb.